Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Barna Gábor: Vezetők és vezetettek. Társadalmi rétegek, nemek, életkori csoportok és szerepek egy laikus vallási társulatban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. ma nagyon lecsökkent. Ezek az írni, olvasni tudó férfiak kereszteltek, eskettek, temettek, szervezték a vallási életet (pl. a búcsújárást) és tanítottak. A 18. Századi katolikus restauráció során működésüket visszaszorították. Tanítási (prédikálási) jogukat visszavonták. V. ö. Juhász Kálmán: a licenciátusi intézmény Magyarországon. Budapest 1921., Savai János: Missziók, mesterek, licenciálusok Documenta Missionaria II/i Szeged, 1997., Savai János — Grynaeus Tamás: Tüdő Vince betegei. Egy szeged-alsótanyai gyógyító ember feljegyzései Devotio Hungarorum I. Szeged, 1994. Savai János — Pintér Gábor: Ex Tabulario Romano Sacrae Congregationis de Propaganda Fide. Documenta Missionaria l/l. Szeged. 1993. 16. Ezekben minden réteget és korosztályt a rózsafüzér imádkozására bíztatott. V. ö. Barna G. i.m. (1998) 132-133. 17. Jgyk 37, 118. Barna G. i. m. (1998) 33-34. Különösen szép a Szeplőtelen Fogantatás ünnepének kilencedére írott és 1887-ben kinyomtatott ájtatossága. 18. Magyarországon a céhek csak 1872-ben szűntek meg, s lett iparűzési szabadság. 19. Ezt jelzi az 1873. aug. 10-i rendkívüli társulati gyűlés jegyzőkönyve, az S. Tóth József pénztáros halálesete miatti pénztár és tárgy átadás-átvétel. Az eljárást igazolók közt „Dékány Asszony Dóba Anna keze x vonása" is szerepel. Jgyk 27. 20. Jgyk 115. 21. Jgyk 92. Más forrásból azonban tudjuk, hogy ebben az időszakban már sok buzgó asszony előfizetett vallásos újságra, folyóiratra. Ám talán nem véletlen, hogy a 19. század második feléből származó kéziratos énekes és imádságos könyvek mind-mind férfiak keze írásából és tulajdonából maradtak ránk. 22. Az alapító Ökrös József takácsmester volt, a céhnek megszüntetésekor ( 1872) vezetője. 23. Ehhez más korabeli forrásokat, pl. adóösszeírásokat kellene felhasználni. 24. Egy beszédében külön kiemelte az alakulásról szólva az akkori főbíró és helyettese pártfogását. Jgyk 68. 25. Jgyk 53. 26. Egri Főegyházmegyei Levéltár, Alesperesi látogatások jegyzőkönyvei 586. 27. Példaként az 1897-es összeírásból a 47. tizedet említem. A csoport tagsága az összeírás szerint: 1. Ballá Ilona fő, 2. Pásztor Ilona, 3. Barna Mari, 4. Barna Ilona, 5. Kis Rozália, 6. Kis Ilona, 7. Kovács Ilona, 8. Barna Katalin, 9. Kis Teréz, 10. Katona Márta, 11. Nagy Katalin, 12. Vincze Rozália, 13. Kakuk Julianna, 14. Tóth Rozália, 15. Sári Katalin. E csoportból egy családhoz tartozott és egy portán élt: 1. Ballá Ilona, 2. Barna Mari, Barna Ilona (özv. Ecsédi Lukácsné), Barna Katalin, anyjuk (özv. Barna Péterné) Kakuk Julianna, 3. Sári Katalin. Az utcában a Sári, a Barna és a Ballá család egymás szomszédja volt - még a XX. század közepén is. A családi - rokoni kapcsolatok jelentősége még jobban látszik Kunszentmárton egykori pusztáján, az 1897-ben közigazgatásilag önállósult Mesterszálláson, az Alsórészi 93. tizednél. Ennek tagsága: 1. Kuna István fő, 2. Dékány Apolló, 3. Kuna Antal, 4. Kiss Julianna, 5. B. Nagy István, 6. Devánszki Ilona, 7. Imrei János, 8. Farkas Anna, 9. Kuna József, 10. Kuna Mária, 11. Kovács Viktória, 12. Kuna L.Antal, 13. Kovács Viktória, 14. Romhányi György, 15. Kuna Veronika. E csoportban a Kuna-család dominál. Van két azonos nevű tag: Kovács Viktória. A listából a tagok egymáshoz való viszonya nem állapítható meg. Csak e viszonyokat jól ismerő ember tudja ezt értelmezni. így derült ki, hogy e csoportban több testvér és több házaspár található, de az asszonyneveket a lista nem rögzítette: 1. Kuna István - Dékány Apolló, 2. Kuna Antal - Kiss Julianna, 3. D. Nagy István Devánszki Ilona, 4. Imrei János - Farkas Anna, 5. Kuna József - Kovács Viktória és leányuk, Kuna Mária, 6. Kuna Antal és Kovács Viktória, 7. Romhányi György - Kuna Veronika. 28. Jgyk 134-25. 355