Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Barna Gábor: Vezetők és vezetettek. Társadalmi rétegek, nemek, életkori csoportok és szerepek egy laikus vallási társulatban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. sebb értelemben is. A társulat Rózsafüzér Királynéja című havi folyóiratá­ban, 47 vagy egyéb, rózsafüzérrel kapcsolatos kegyességi írásban nemcsak az egyházhű, s inkább konzervatív vallásosságot hangsúlyozták, élesen szembe­állítva a liberális, szabadkőműves, (a XX. században pedig már) bolsevista (kommunista) ideológiákkal, ezeket okolva a kor társadalmi és erkölcsi prob­lémáiért. Hangsúlyoztak egy - ma talán - nőiesnek jellemezhető vallásosságot is állítva példaképül. Azaz szinte a vallásosság nemi jellemzőinek legitimálá­sát adták. A rózsafüzér azonban a XIX. század végétől kezdve mindinkább női ájta­tossággá és társulattá vált. Vezetői azonban még a XX. század közepén is fér­fiak voltak. A vallásos élet elnőiesedése mellett a világi társadalom tovább őrizte patriarchális jellegét, amelyben a vezetők csak férfiak lehetnek. A nyil­vánosság fórumai még sokáig elsősorban számukra voltak nyitottak. Ezt a sze­repet erősítik a női szerepvállalások is. 4R A rózsafüzér társulat egészen az 1940-es évekig megőrizte női tömegmozgalom voltát. Valószínűleg azért, mert 1. működése az egyházi mecenatúra jelentős fel­vállalását jelentette, az egyháznak érdeke volt tehát fenntartása, a világi hívőknek pedig intézményi keretet biztosított alamizsnálkodásaikhoz, 2. mert világos, jól átlátható és könnyen teljesíthető feladatokat írt elő, 3. az egyéni és a közösségi vallásgyakorlás formáinak vállalható egyeztetését kívánta meg tagjaitól. Az egyéni vallásgyakorlás keretében ez a rózsafüzér tized, 10 Üd­vözlégy Mária elimádkozását jelentette. Az imádkozásnak rugalmas tér- és időszerkezete volt, azaz bármikor és bárhol, még munka közben is végezhető volt, sőt a munka közbeni végzését még ajánlják is. Az imaéletben így bizto­sítva volt egy hangsúlyos intimitás, amely fontos szükséglete az egyéni vallás­gyakorlásnak, de egyfajta közösségi jelleg is. Az egyéni ájtatosságot ugyanis a társulati tagok másokkal/sokakkal egy időben, egyszerre végzik. A rózsafü­zér tehát egy nagyobb közösséghez tartozás tudatával is párosult. Mindez a vallásgyakorlásnak sajátos női módját legitimálta. Ezzel párhuzamosan azonban igyekeztek a férfiakat és gyermekeket bevon­ni a rózsafüzér társulatba és az ájtatosság gyakorlásába. A társulati folyóirat hasábjain rendszeresen közzétettek a rózsafüzér hatására bekövetkezett meg­térés-történeteket, s rendszeresen írtak rózsafüzért imádkozó - főleg az értel­miséghez tartozó - férfiakról. Mindezeket a történeteket olvasták Kunszentmártonban is. A XX. század elején Magyarországon és Európa szer­te létrehozták a gyermek rózsafüzért, a katonák rózsafüzérét. 49 E példák azon­ban az általános trenden nem tudtak változtatni. Az I. világháború hozott azután rohamos változást. A frontot megjárt férfi­ak egy része messze távolodott a vallástól, egyháztól, míg a nők körében erősödött a vallásosság. Ebben változás csak az 1920-as évek végétől, még in­352

Next

/
Oldalképek
Tartalom