Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Barna Gábor: Vezetők és vezetettek. Társadalmi rétegek, nemek, életkori csoportok és szerepek egy laikus vallási társulatban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. sebb értelemben is. A társulat Rózsafüzér Királynéja című havi folyóiratában,

47 vagy egyéb, rózsafüzérrel kapcsolatos kegyességi írásban nemcsak az egyházhű, s inkább konzervatív vallásosságot hangsúlyozták, élesen szembeállítva a liberális, szabadkőműves, (a XX. században pedig már) bolsevista (kommunista) ideológiákkal, ezeket okolva a kor társadalmi és erkölcsi problémáiért. Hangsúlyoztak egy - ma talán - nőiesnek jellemezhető vallásosságot is állítva példaképül. Azaz szinte a vallásosság nemi jellemzőinek legitimálását adták. A rózsafüzér azonban a XIX. század végétől kezdve mindinkább női ájtatossággá és társulattá vált. Vezetői azonban még a XX. század közepén is férfiak voltak. A vallásos élet elnőiesedése mellett a világi társadalom tovább őrizte patriarchális jellegét, amelyben a vezetők csak férfiak lehetnek. A nyilvánosság fórumai még sokáig elsősorban számukra voltak nyitottak. Ezt a szerepet erősítik a női szerepvállalások is.

4R A rózsafüzér társulat egészen az 1940-es évekig megőrizte női tömegmozgalom voltát. Valószínűleg azért, mert 1. működése az egyházi mecenatúra jelentős felvállalását jelentette, az egyháznak érdeke volt tehát fenntartása, a világi hívőknek pedig intézményi keretet biztosított alamizsnálkodásaikhoz, 2. mert világos, jól átlátható és könnyen teljesíthető feladatokat írt elő, 3. az egyéni és a közösségi vallásgyakorlás formáinak vállalható egyeztetését kívánta meg tagjaitól. Az egyéni vallásgyakorlás keretében ez a rózsafüzér tized, 10 Üdvözlégy Mária elimádkozását jelentette. Az imádkozásnak rugalmas tér- és időszerkezete volt, azaz bármikor és bárhol, még munka közben is végezhető volt, sőt a munka közbeni végzését még ajánlják is. Az imaéletben így biztosítva volt egy hangsúlyos intimitás, amely fontos szükséglete az egyéni vallásgyakorlásnak, de egyfajta közösségi jelleg is. Az egyéni ájtatosságot ugyanis a társulati tagok másokkal/sokakkal egy időben, egyszerre végzik. A rózsafüzér tehát egy nagyobb közösséghez tartozás tudatával is párosult. Mindez a vallásgyakorlásnak sajátos női módját legitimálta. Ezzel párhuzamosan azonban igyekeztek a férfiakat és gyermekeket bevonni a rózsafüzér társulatba és az ájtatosság gyakorlásába. A társulati folyóirat hasábjain rendszeresen közzétettek a rózsafüzér hatására bekövetkezett megtérés-történeteket, s rendszeresen írtak rózsafüzért imádkozó - főleg az értelmiséghez tartozó - férfiakról. Mindezeket a történeteket olvasták Kunszentmártonban is. A XX. század elején Magyarországon és Európa szerte létrehozták a gyermek rózsafüzért, a katonák rózsafüzérét.

49 E példák azonban az általános trenden nem tudtak változtatni. Az I. világháború hozott azután rohamos változást. A frontot megjárt férfiak egy része messze távolodott a vallástól, egyháztól, míg a nők körében erősödött a vallásosság. Ebben változás csak az 1920-as évek végétől, még in352