Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Barna Gábor: Vezetők és vezetettek. Társadalmi rétegek, nemek, életkori csoportok és szerepek egy laikus vallási társulatban

Népi vol/ósossóg о Kárpát-medencében 6. szonyok" is megjelentek. Az 1874. december 8-i társulati gyűlés jelenléti íve 18 férfi nevét sorolja fel, s első alkalommal utal szám szerint a megjelent asszonyokra: „töb társulati tagok és 37 Aszonyok".

16 1922. április 23-án rendkívüli közgyűlésen jelen lévő 14 férfi tisztségviselő mellett „nők is voltak több mint 100". 1923-ban több mint 200 nő vett részt a közgyűlésen.'

7 Ők a háttér, a meghatározó tömeg. Létszámuk jelzi, hogy felelősséget éreznek a társulat ügyei iránt, de azt is, hogy számukra a közgyűlés társadalmi esemény is egyúttal. A tisztújításkor az alelnök, a pénztárnok, a jegyző mindig férfi.™ 1923. jan. 8-án választottak először nőket a társulati vezetőségbe.

39 Ezt követően, különösen az 1930-as években nagyjából egyenlő arányban választanak férfit és nőt a társulati vezetőségbe. A társulati asszonyok szerepe — a módosak donációja mellett - a templom virágokkal díszítése, a társulati kép, szobor és lobogók gondozása, a Mária-lányok irányítása volt. Azaz egy belső feladatrendszer. Míg a társulat férfi tagjai és főleg vezetői ápolták a kapcsolatot a városi és plébániai hatósággal, azaz egy külső kapcsolatrendszert tartottak fenn és működtettek. Ez megfelelt a nemi szerepekről és a vallásról alkotott korabeli felfogásnak. Életkori csoportok Az életkor szerint nem lehetséges a tagok megkülönböztetése, hiszen a társulat tagösszeírásai azt nem tüntetik fel. A tagösszeírások és a társulati gyűlések jegyzőkönyvei egyáltalán nem utalnak a tagság korösszetételére. Feltételezhetjük, hogy a vezetőség tagjai, a Mária-lányokat felügyelő dékány asszonyok mind legalábbis középkorú, vagy esetleg idősebb férfiak, asszonyok voltak. Nyilván gyermeklányok alkották a Mária-lányok vagy kisleányok csoportját. Ezek létszáma sem ismert azonban a kezdeti év névsora után. Nem tudjuk, hányan vittek lobogót, hordozó szobrokat a körmenetekben, vagy várták ezekkel a Máriaradnáról hazatérő búcsúsokat. Azt azonban látjuk, hogy a kislánykorban történő bekapcsolódás a Rózsafüzér Társulat életébe az egyéni vallásgyakorlás későbbi formáját befolyásolhatta, valamiféle mintát állított a fiatalok elé, s példát mutatott a módosabb családoknál a mecenatúra gyakorlására is. A gyermekek létszámának, vagy inkább arányszámának megállapítása sem lehetséges ma már. Jóllehet, egy-két rózsafüzéres csoportnál rekonstruálni lehetett

40 a csoporton belüli családi részvételt. Ám ebből a néhány adatból általánosítani nem lehet. Talán csak annyit állapíthatunk meg, hogy a tizenéves korosztály tagjai közül, főleg a lányok közül többen tagjai voltak a Rózsafüzér Társulatnak - bizonyára szüleik hatására. Később valószínűleg ők alkották a tagság folyamatos utánpótlását. Ez a folytonosság, ez a generációs kapcso349