Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Kisfalusi János: Adatok a görögkatolikusok vallásos ünnepi szokásaihoz

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Kisfalusi János Adatok a görögkatolikusok vallásos ünnepi szokásaihoz A Zsoltáros írja: „Boldog az a nép, amely tud ünnepelni... " (Zsolt.88.14) A vallásosság a falusi ember életét egész évben átszövi, mint az egyszerű vásznat a hímzés. Hosszú lenne az egész évet elsorolni, csak a két nagy ünnepet emelem most ki: A Karácsony A Keleti Egyházban nem december első vasárnapján, hanem november 15ével kezdődik a karácsonyi ünnepkör. November 21-én, az Istenszülő templomba vezetése ünnepén már énekeljük: „Krisztus születik, dicsőítsétek! Krisztus a mennyből jő, ünnepeljétek!" Karácsonyig mindennap elhangzik ez. A Keleti Egyházban nincsen adventi koszorú, se roraté, de az egész idő egy nagy készülődés. A karácsony az „Elet" ünnepe. Ostyát sütöttek és a gyerekek árulták, hogy ott legyen minden karácsonyfán. Ott volt az alma és a dió is, mindkettő az élet jelképe. Mákkal készítették szent estére a bobajkát, mert a mák is mag, az élet szimbóluma. A kántáló gyerekeknek „Pipiskét", vagy „Tubuskát" sütöttek, mert Betlehemben a „Kenyér városában" született az élet kenyere. Ezt kelt tésztából sujkálták ki és perecbe fonták. Ez lett a madár teste, a farkát bevagdalták, a fején a csőrét kiformálták, szemnek borsot tettek és így sütötték ki. A vigília, a karácsony előtti nap szigorú böjt volt, és ma is az. A gyereket úgy szoktatták á böjtre, hogy bíztatták; „Ha egész nap nem veszel a szádba ételt, este felé kisepred a szobát, kiviszed a tornácra a szemetet és ráállsz, meghallod az angyalok énekét." Ezt minden gyerek szerette volna hallani, de ki bírta ki azt, hogy ne kapjon a szájába valamit? Szent este káposztalében főtt aszalt gombaleves volt. Utána mákos bobajka, vagy más néven doboska. Ez ott maradt az asztalon egész este. A felnőtt kántálókat megkínálták, ha csak egy-két szemet is vettek belőle. A szigorú böjtre való tekintettel nem volt még kirántott hal sem, csak ez a két ételféleség. Az éjféli zsolozsma végére megsült a hurka, vagy ha az nem volt, a töltött káposzta, ami akkor már nagyon jól esett. 339