Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Gáspár Dorottya: Keresztények Pannóniában

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Néhány szót szólni kell még a rabszolga felszabadítás lehetőségéről. Pontosabban szólva annak lehetőségéről, hogy felszabadítottak-e rabszol­gát, csak azért, mert tulajdonosa keresztény volt. Tehát ebben az értelem­ben számolhatunk-e a provincia területén olyan réteggel, amely aktívan ké­pes volt és akart is közreműködni rabszolga felszabadításában? E kérdéssel Mócsy András foglalkozott." Az epigráfiai anyagot vizsgálta meg és arra a következtetésre jutott, hogy nemcsak hogy vannak rabszolgatartók, akik szabadítanak fel rabszolgákat, hanem elég nagymértékben fordul ez elő. Térképre vitte azoknak a feliratoknak a lelőhelyeit, amelyek a rabszol­ga—felszabadítás dokumentumai és azokét is, amelyek libertinusokról szólnak. E térképről láthatjuk, hogy Pannónia területén e leletcsoport elég sűrű. Az viszont már kívül esett e kutatás tárgyán, hogy mennyiben volt e felszabadításoknak gazdasági oka és mennyiben vallási. A vallási ok sem feltételnül csak a keresztény hit. Gondoljuk M. Ant. Victorinusra és a mithraeumok feliratait állító libertinusokra. 12 Tehát a jelen kutatottság szint­jén csak annyit lehet állítani, hogy rabszolga felszabadítás vallási okokból Pannoniában bizonyítható. Azt azonban nem tudjuk eldönteni, hogy keresz­tény vagy Mithrashit áll-e a felszabadítás hátterében, illetve azt, hogy mi­lyen arányban áll az egyik és a másik a rabszolga felszabadítások hátteré­ben. Az ókorból a középkorba való átmenet jelenségeinek lehet tartani a belső erődített telepeket, amelyek közül legértékelhetőbb — minden nehézsége el­lenére — Keszthely—Fenékpuszta erődje. Az itt kiásott bazilika nem kel­tezhető a VI/VII. század fordulójánál korábbra abban a formában, ahogy a legkésőbbi állapotot regisztrálták. Korábbi periódusai különböző idősza­kokhoz tartoznak, amelyeknek pontos keltezése bizonytalan. A közelében lévő horreum rendeltetése kétséges, amint ezt már Barkóczi László is felvetette, mert mellette temető van, amely igazodik az épülethez." Amúgy az ásatási je­lenségek nem tesznek arról említést, hogy az épületben vagy annak környékén magokat vagy olyan élelmiszer maradványokat találtak volna, amelyek táro­lása egy horreum rendeltetése lehetne. Ez a megfigyelés is azt mutatja, hogy a kérdéses objektum nem horreum volt. Az ókor és a népvándorláskor itt Pannóniában az V. század végén találko­zik. Ez azonban nem jelenti a kereszténység pusztulását, csupán két krisztian­izált kultúra találkozását. Az ókort képviseli a szombathelyi Menas ampulla még a VII. században is, a brigetiói kereszt alakú lámpafüggesztő pedig a VI. században. Miközben a népvándorlás kori kereszténység adja Závod, Deszk, stb. leleteit. 14 Külön kell szólni a germánokról. Az eddigi kutatás a germánok jelenlétét és jelentőségét abban látta, hogy Pannoniát ariánus hitre térítették. Vitathatat­33

Next

/
Oldalképek
Tartalom