Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Olosz Katalin: Húsvéti határkerülés (Krisztus-keresés) Székelyudvarhelyen a XIX. század végén–XX. század elején

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Olosz Katalin Húsvéti határkerülés (Krisztus - keresés) Székelyudvarhelyen a XIX. század végén - XX. század elején A népszokás, amelyről szólni szeretnék - a székelyudvarhelyi húsvéti Krisztus keresés - nem ismeretlen a magyar néprajzi szakirodalomban. T. Pálffy Aladár 1907-ben közölt róla egy rövid leírást az Erdély című honis­mertető és turisztikai lapban. 1 A nehezen hozzáférhető cikket a harmincas években Bálint Sándor fedezte fel a néprajzi kutatás számára 2 , amely azóta számon tartja ezt a sajátos, Erdélyben csak Székelyudvarhelyről előkerült nép­szokást 3 . További leírásáról nincs tudomása a szaktudománynak, jóllehet Bárth János egyháztörténeti-történeti kutatásai arról győznek meg, hogy a XlX.század folyamán folyamatosan gyakorolt szokáshagyomány XX. századi továbbélését dokumentálja T. Pálffy Aladár cikke. 4 Mindezeket tudva, úgy gondolom, hogy az udvarhelyi húsvéti Krisztus ­keresés szokásának egy újonnan előkerült második leírása hasznára lehet a ku­tatásnak, már csak azért is, mert amellett, hogy megerősíti T.Pálffy Aladár in­formációit, bizonyos mértékben ki is egészíti vagy pontosítja azokat. E második ismertetőt - melyet a Magyar Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára Húsvéti határkerülés vagy Krisztus - keresés Székelyudvarhelyen cí­men tart nyilván ­5 Rucsinszky Lajos készítette. Feltehetően közlésre szánta kéziratát: az agyonjavított, kihúzásokkal tarkított szöveg láttán gyanítható, hogy szerkesztő kezében is megfordult a dolgozat, végül azonban - mostani tudásunk szerint - Rucsinszky Lajos írása nem került nyilvánosságra. A kelte­zetlen kéziratot az adattári leltározó 1950-ben "kb. század elejé"-re datálta, feltehetően az írás karaktere alapján. A dolgozat elolvasása utáni első benyomásunkat, azt, hogy kívülálló szá­mol be az udvarhelyi Krisztus - keresés szokásáról, Rucsinszky Lajos életraj­zi adatai maradéktalanul igazolják. Egyúttal lehetővé teszik a kézirat keletke­zési idejének valamelyes pontosítását is. Az 1850-ben, Eperjesen született Rucsinszky Lajos, miután tanári diplomát szerzett a budapesti egyetemen, 1874. őszén rendes tanári kinevezést kapott a három évvel korábban indult székelyudvarhelyi királyi állami főreáliskolába. Ebben a tanintézetben tanított matematikát, mértant, ábrázoló geometriát tizenhárom éven át. 1887-ben ­327

Next

/
Oldalképek
Tartalom