Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Székely Zoltán: A barokk-kori vallásos élet emlékei Hédervároott

Népi vo/tásosság a Kárpát-medencében 6. következő а Szent Mihály templomból a Boldogasszony templomhoz vezetett. A 6 órakor induló precesszió a loretói kápolnába vonult, ahol olvasós misét hallgathattak a résztvevők. Visszafelé a menet elhaladt a kórház előtt, majd a kerteken túl, a kastély körül is tett egy kört, így érkezve vissza a plébániatemplomhoz, ahol cibóriummal osztottak végezetül áldást.*

8 E processzión a lipoldiak is nagy számban vettek részt: Hédervárra körmeneti rendben érkeztek.

89 A második és a harmadik napon a két filia, Lipoid és Darnó templomaihoz indultak körmenetek. Az előbbin 1783-ban sok fogadalomtevő is részt vett.

90 A XIX. század elejére a nagyszabású ünnep átalakult s már csak szerényebb formában zajlott: 1812-ben a keresztjáró napokon már csak a szabadtéren álló szobrokhoz vezettek nyilvános körmeneteket.

91 A harmadik nagy körmenet régi szokás szerint (ex usu antiquo) Szentháromság ünnepén, június 15-én indult a szomszédos falu, Ásvány templomához, amelynek e napon volt a búcsúja. A precesszió, amelyhez a lipoldiak is csatlakoztak,

92 a 7 órás mise után indult s zászlók alatt, majd kegyes énekeket énekelve vonult Ásványra és vissza.

93 Minden esztendőben indult egy körmenet a káinoki Szűzanya „kedves képéhez... buzgóságból, a lelkek nagyobb épülésére": a reggel induló precesszió délután egy óra tájban tért vissza Hédervárra.

94 Káinok (Máriakáinok) a Szigetköz kedvelt búcsújáróhelye volt,

95 amelyet a héderváriak a Diarium szerint a Sarlós Boldogasszonyt követő vasárnap, július 7-én kerestek fel.

96 Ez egyben a kegyhely egyik búcsúja is.

97 A reggeli mise után a Hédervárott összegyűlt nép Darnóra vonult: az előénekes az iskolamester volt. Darnón csatlakozott a menethez a filiák (Lipotl, Darnó, Zseli) népe is, majd a megfelelő rendbe állva imádkozva és zsoltárokat énekelve vonultak zászlaik alatt a kegyhelyre. Ott misét hallgattak és hitszónoklatot, majd visszatértek Darnóra s onnan ki-ki a saját településére.

98 A fentieken kívül még néhány más precesszióról is van elszórt adatunk, amelyek a kápolnákhoz kötődtek. A legrégebbi Lévay plébános idejéből való, akinek rendelkezése nyomán Szent Rozália ünnepén évről-évre körmenetet tartottak, minden bizonnyal a századvég pestises évei nyomán született fogadalom beváltásaként. A precesszió a Boldogasszony templomból indult a városba, majd onnan a városon kívüli mezőn felállított oszlophoz — talán a pestisoszlophoz? —, végre vissza a Rozália-kápolnához.

99 A Peregrinus-kápolnához a névadó szent napján vezettek zarándoklatot (peregrinatio).

100 Magukról a körmenetekről csak annyit tudunk meg az 1780-as egyházlátogatási jegyzőkönyv jóvoltából, hogy azok oly rendben zajlottak, mint ahogy az ilyen körmeneteknek általában zajlaniuk kellett. A körmenetek indulása előtt a Szent Mihály templomban nem tartottak szentáldozást (Divina), mégpedig azért, hogy így többen kövessék a precessziót. Ezen az enyhe nyomá377