Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Székely Zoltán: A barokk-kori vallásos élet emlékei Hédervároott

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. loretói kápolnát építettek hozzá. A korábbi egyetlen oltár helyett három új ké­szült ekkor: a Héderváry Katalin költségén állított főoltár festett képei Mária mennybemenetelét, Mihály arkangyalt, Xavéri Szent Ferencet és a Megváltót ábrázolták; a mellékoltárokat a megostorozott Krisztusnak, illetve Szent Imre hercegnek dedikálták. A XVIII. század során ezeket részben kicserélték: 1711­ben a megostorozott Krisztus oltárát Padovai Szent Antalé váltotta fel, 1769 előtt pedig főoltárát cserélték le a Várkápolna korábbi oltárára, amelynek retábulumképe továbbra is a Szüzanyát ábrázolta. A loretói Casa Santa nyo­mán emelt kápolna kormozott falú boltozatos épület volt, ezüstözött farácsú oltárépítménnycl, amely mögött egy falfülke rejtette a bécsi mintára faragott kegyszobrot. A Héderváry Katalin emeltette oltárt az 1750/60-as években gróf Viczay (I.) Mihály s neje Draskovich Teréz megújíttatta. A templom először a Héderváry, majd — immáron a kápolnával együtt — a Viczay család temetkezőhelyeként szolgált. A templom körül, fallal kerítve állt a település ősi temetője. A kerítőfal keleti oldalának szögletében 1679-ben Baksay Mi­hály plébános és Pisarovich Mátyás tiszttartó Szent Rozália tiszteletére kápol­nát emeltettek, így remélve védelmet az ekkoriban dühöngő pestis ellen. A ká­polna oltárán Szent Flórián, és a három pestis elleni patrónus: Sebestyén, Ró­kus és Rozália alakjai voltak láthatók. Boltozatát Lévay István plébános fes­tettette ki 1692-ben a magyar patrónusszentek alakjaival. Az 1634-ben még romos Szent Mihály templomot 1658 körül hozták rendbe, majd több kisebb átalakítás és felújítás után 1785/86-ban átépítették. A XVII. szá­zad végétől már e templom szolgált Hédervár plébániájaként. Ekkor készültek ol­tárai is. A Mihály arkangyalnak szentelt főoltárt Barilovics Gergely tiszttartó költségén állították. Vászonra festett retábulumképe az arkangyalt, míg az orom­zati kép Krisztus feltámadását ábrázolta. Az oltár két oldalára Szent István és Szent László, oromzatára Mária s angyalok szobrai kerültek. A leckeoldalra De­li Ferenc rárói provizor a Szent Kereszt tiszteletére állíttatott oltárt, amelynek ké­pén a keresztrefeszítés jelenete volt látható, a kereszt tövében Máriával és Evan­gélista Szent Jánossal. Az oromzatra Fájdalmas Mária szobor került. Az evangé­liumi oldalon 1697-ben Szent Rozália oltára állt, középütt Szent Rozália, kétol­dalt Szent Anna és Joachim, míg az oromzaton Padovai Szent Antal festett kép­másaival. Az oltárt közvetlenül 1714 előtt lecserélték egy újra: ennek festett retábulumképe Padovai Szent Antal alakját idézte meg, míg az oromzati kép a Szentháromságot ábrázolta. Az oltár két oldalán Loyola Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc szobra állt. A XVIII. századra megváltozott az oltárok rendje. A főoltár titulusa megmaradt, képe is az arkangyalt ábrázolta: a ma is látható válto­zat az 1770-es években készülhetett s mestere A. Zallinger. A kíséretet továbbra is a szentkirályok szobrai adták. Az új mellékoltárokat azonban már a győri Má­ria kegyképnek és Nepomuki Szent Jánosnak dedikáltak. 306

Next

/
Oldalképek
Tartalom