Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Geszti Zsófia: A kárpátaljai Tiszabökényi felekezetei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Geszti Zsófia A kárpátaljai Tiszabökény felekezetei Kárpátalja falusi lakossága körében a vallás, a vallási hovatartozás napjainkban is az egyik legfontosabb mozgatója az emberek életének. Az életmód változásával azonban a vallás, vallásgyakorlás szerepe is módosulhat. Évek óta vizsgálom egy felekezetileg heterogén magyar falu, Tiszabökény vallásosságát, ahol a három legnagyobb felekezet, a görög katolikus, a pravoszláv, és a református felekezet vezetői, továbbá hívei eltérő szemléletet képviselnek, különböző elképzelésekkel rendelkeznek a vallásgyakorlásról. Tiszabökény egy körülbelül 2600 lelket számláló falu,

1 amely egy magyar nyelvi tömbben fekszik, közvetlenül a Tiszabecs és Tiszaújlak között működő határátkelőhely szomszédságában. A falu egy kulturálisan összetartozó kistáj, az Ugocsai Tiszahát legnyugatibb települése. Bökény etnikailag egységes képet mutat, az 1989-ben végzett népszámlálás szerint a falu 98%-a magyar nemzetiségű.

2 A nem magyar származásúak túlnyomórészt asszonyok, akik házasság révén kerültek a településre. Tiszabökény felekezetei Tiszabökény lakossága több valláshoz tartozik. A második világháború előtt a görög katolikusok alkották a többséget, őket követték a reformátusok, rajtuk kívül voltak római katolikusok és izraeliták is (görög katolikus: 53%; református: 30,3%; római katolikus: 8,4%; izraelita: 8,1%).

3 A különböző felekezetek szerves egységben éltek együtt. Már a század első felében is jelentős volt a vegyesházasságok aránya. Napjainkban Bökényben négy felekezet van jelen, görög keleti, görög katolikus, református és római katolikus. Római katolikusok csak kevesen élnek a faluban, a többség a görög katolikus, a pravoszláv

4 és a református felekezet között oszlik meg. 293