Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Mód László: Céhes ellentétek Szentesen a XIX. század első felében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Mód László Céhes ellentétek Szentesen a XIX. század első felében „Ilyen volt az úgynevezett zászlós-per is, mely Makón, Vásárhelyen és Szentesen sok nyughatatlanságot s költséget okozott 1820-1828-ig a reformátusoknak. Mind az ország törvényeiben, mind a céhek articulusaiban fel vannak a mieink szabadítva a kathólikusok ceremóniáján való megjelenés, s azokra való adózás alól. Azonban mégis addig szorongatták, vexálták, fenyegették felsőbb hatalom által hiäink sorsosit, míg a kathólikusoknak sok száz forintokba került zászlót nem készítettek, a céh közcassájából, melynek nagyobb része a reformátusoktól adódott. Már most ezen mások sebjéből erőszakkal kicsikart pénzből készült zászlók alatt, salva conscientia dicsérik az Istent." Kiss Bálint szentesi református lelkész a Helvéciái vallástételt követő Békés-bánáti egyházi vidék vallási, polgári, tudomány és földleírási történeteinek emléke című munkájának egyik fejezetében így emlékezett meg arról a több évig elhúzódó perről, ami a helybeli katolikus és protestáns céhes iparosok között zajlott az 1820-as években.

1 A céhzászló elkészítése és a költségek elosztása körüli vita Kiss Bálint tudósításán kívül a helybeli kerékgyártó,

2 és a szabó céh,

3 valamint Nemes Csongrád Vármegye polgári pereket ítélő törvényszékénekjegyzőkönyveiből

4 ismerhető meg. A céhtagok közötti ellentétek nemcsak Szentesen, hanem jónéhány olyan településen is háborúskodáshoz vezetettek, ahol különböző vallású mesterek tevékenykedtek ugyanabban a szervezetben.

5 Ehhez nagymértékben hozzájárultak azok a céhprivilégiumok, amelyek a protestáns iparosokra nézve hátrányos intézkedéseket tartalmaztak. A királyi kancellária által 1761. után kiadott kiváltságlevelek kivétel nélkül megkövetelték a céhtagoktól a katolikus ünnepek megtartását, az úrnapi körmeneteken való részvételt még a vidéki mesterektől is megkívánták. II. József uralkodása alatt enyhültek ezek az intézkedések. Az 1781. október 24-én kiadott türelmi rendelet 5. pontja feloldotta a protestáns mesterembereket a katolikus ünnepekre vonatkozó céhszabályok megtartása alól. Az 1805. és az 1813. évi rendeletek tovább enyhítették az 176l-es pátensek katolikusok érdekében hozott vallási intézkedéseit. A privilégiumokhoz nyomtatásban mellékelt artikulusok 29. pontja szerint a kántormiséken és az úrnapi körmeneteken csak a katolikus mestereknek és legényeknek volt kötelező résztvenni.

6 A katolikus és a protestáns céhtagok közötti ellentétek a XIX. század első évtizedeiben a céhvezetés, valamint a katolikus vallásgyakorlat kérdései körül összpontosultak.

7 285