Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Ács Anna: Kálomisták, lutheránusok és pápisták együttélése Noszlopon a XVII–XVIII. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. nálisan, hanem foglalásképpen bírják a templomot és a katolikusokkal közös harangjukat sem adták el, inkább elrejtették. A temetőt végül a kijelölt helyen, a falu közös tulajdonában levő földön alakították ki. A két felekezet sírkertjét parlagföld választotta el. A vitás harangról szintén a főszolgabíró döntött: a reformátusok kifizették az értékének a felét, és a harangot feltették a toronyba. Az 1770-es évek elején még a református családok is igényelték a szokásos házszentelést. 1774-ben az új plébánost, Vargyai István uramat azonban már nem fogadták a reformátusok a ceremónia elvégzésére, így annak vége szakadt a kálomistáknál. Viszontlépésül a plébános kezdte zaklatni a reformátusokat a nagypénteki harangozásuk miatt. Elutasították azt a kérést is, hogy a reformátusok vasár- és ünnepnapokon ne harangozzanak előbb, mint a katolikusok. A plébános ezért a megyéhez folyamodott, de a megye a korábbi gyakorlat folytatását rendelte el. A noszlopi katolikus templom építése lassan haladt, pedig 1779-ben már 311 gyónóképes és 167 nem gyónóképes tartozott a gyülekezethez. Ebben az esztendőben 116 evangélikust tartottak számon a faluban.

18 Az országos népszámlálás idején, 1787-ben a katolikusok lélekszáma meghaladta a reformátusokét: az 500 református mellett 565 katolikust, 101 evangélikust írtak össze. Ekkor 35 izraelita is élt a helységben, tovább színezve annak felekezeti arculatát.

19 Három évre rá, 1790-ben, tűzvészben leégett a prédikátor és iskolamester ház. Károkat szenvedett a református templom is. Az 1800. augusztusában kitört tűz porrá tette a katolikusok kis fakápolnáját. A plébános köznapokon a paplak nagyobbik, felszentelt szobájában misézett, vasár és ünnepnapokon a hívek Devecserbe illetve Pápasalamonba jártak át. Ezért a noszlopi katolikusok kérték a kegyurukat, mielőbb fejezze be a templom építését, ne hivatkozzon további anyagi nehézségekre. A késő barokk formavilágát tükröző templomot 1804. december 8-án szentelték fel a Hétfájdalmú Boldogságos Szűzanya tiszteletére. De ez már új fejezete a noszlopi katolikusok történetének, amelyben továbbra is jelentős szerepet játszottak a reformátusok. A felekezeti megbékélés csak két évszázad multán köszönthetett be a régi, kölcsönös sebek gyógyultával, hitük szerint immár tartósan, a kezdeti ökumené jegyében, reményében. Jegyzetek 1. Térségünkből leginkább Gyulaflrátót felekezeteinek históriája- bár e helységben nem éltek evangélikusok- hasonlítható Noszlopéhoz, szinte ugyanazok a tendenciák érvényesültek. Lásd: Szőllősi Mihály: Rátóti krónika Veszprém, 1995. 268-285. 2. Veszprém megye régészeti topográfiája A devecseri és sümegi járás. Szerk: Bakay Koméi Budapest 1970. Noszlop címszó (168-170) 170. Tóth Endre: A pápai református egyházmegye története Pápa, 1927. 64. 283