Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Bárth Dániel: Az egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolata a házasodási szokások körében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. 4. 2. A XX. század második feléig nagyobbrészt latin nyelvű házassági liturgiához szervesen hozzátartozott a pap anyanyelven elmondott prédikációja, amelyet a felekhez és a jelenlévőkhöz intézett. E homíliák túlnyomó többségének szövege nem maradt ránk. A protestáns agendákkal ellentétben sok nyomtatott katolikus szerkönyvbe a XIX. századig még egy ajánlott, vezetőnek szánt beszéd szövegét sem illesztették be.

3S A fennmaradt szentbeszéd-szövegek alapján megállapítható, hogy elsősorban erkölcsi-nevelő célzatúak voltak és az egyház által helyesnek ítélt házastársi viszony felvázolására irányultak. Kirajzolódik belőlük az egyház lassan változó álláspontja a férfinő viszonyra, a házaséletre vonatkozóan, amely álláspont és nézetrendszer nyilvánvalóan nem hagyta érintetlenül és hatás nélkül a paraszti erkölcsi és gondolkodásbeli tudatformákat.

39 4. 3. Hasonlóképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a házasságkötési szertartás egyéb szöveges elemeinek, az imáknak, áldásoknak stb. hatását elsősorban a vőfélyversek és a szertartásparódiák szempontjából. Annak ellenére feltételezhetünk valamiféle párhuzamot e szövegek között, hogy évszázadokon keresztül alapvető nyelvi különbségek nehezítették a közvetlen átadás-átvétel lehetőségét. A vőfély versekben és a szertartásparódiák bizonyos részleteiben feltűnő egyezések, a bibliai hivatkozások hasonlóságai sejtetni engedik valamiféle közvetítő-csatornák meglétét a XX. századot megelőző időszakra vonatkozóan. Mindez további vizsgálatokat igényelne, amelyek keretében többek között a litterátus kántorok és más egyházhoz kötődő világi személyek szerepét is át kellene tekinteni ebből a szempontból. 5. A fenti kérdéskörök vázlatos kifejtése után valódi összegzésnek nincs helye, hiszen az esetek többségében a kérdések továbbgondolására, a felvetett problémák alapos forrásvizsgálatra és összehasonlító elemzésre épülő kifejtésére lenne szükség. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a házasság kapcsán az egyház irányító szerepe kiemelt jelentőségű volt más területekhez képest, amely körülmény egyrészt a házasság szentségi mivoltával, másrészt óriási társadalmi jelentőségével magyarázható. Az egyházi irányításnak és befolyásnak több szintje illetve hulláma mutatható ki. Néhány olyan szokáselem esetében, amelyek a néprajz szemszögéből a népi kultúra szerves részének tekinthetők, közvetlen egyházi hatás mutatható ki a forrásadatok tükrében. Az eltérő kulturális és társadalmi közegek közötti átmenetet, csatornát nagyrészt a köztes státusú alsópapság jelentette, amelynek efféle tevékenysége — elemzések híján — meglehetősen kevéssé föltárt. 263