Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Vass Erika: Az 1938-ban Budapesten rendezett Eucharisztikus Világkongresszus az emlékkönyv tükrében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Vass Erika Az 1938-ban Budapesten rendezett Eucharisztikus Világkongresszus az emlékkönyv tükrében 1938. május 25-29. között Budapesten került megrendezésre a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus, amely az 199l-es pápalátogatás mellett a XX. század legnagyobb szabású hazai egyházi rendezvénye volt. Az Eucharisztia, vagyis az Oltáriszentség „Jézus áldozati teste és vére a kenyér és a bor színe alatt, ahogy ő ebben a jelképben az utolsó vacsorán keresztáldozatát elővételezte és mint örök emlékezetét az Egyházra hagyta."

1 Az Eucharisztikus Kongresszus pedig az Eucharisztia megismerését és tiszteletét előmozdító összejövetel.

2 Az első világkongresszust 1881-ben rendezték meg Franciaországban,' majd ezt követően többek között Jeruzsálemben, Chicagóban, Sidneyben, Bécsben került rá sor.

4 Magyarország Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából nyerte el a rendezés jogát,

5 és így kettős szentévet

6 rendeztek hazánkban: a kongresszus lezárását követő napon nyitották meg a Szent István-évet. E napokban többszázezer ember érkezett Budapestre, akiknek az ellátására irányuló intézkedések addig nem tapasztalt méreteket öltöttek. Meg kellett szervezni a Hősök terének a beépítését is, ez adott ugyanis otthont a főbb eseményeknek. A résztvevők számára pedig a városligeti tó lecsapolása révén biztosítottak nézőteret, hiszen a vasárnapi szentmisén, amit a pápa küldötte, Pacelli bíboros — a későbbi XII. Pius pápa — tartott, közel félmillióan vettek részt.

7 A világ e kongresszus által kapott képet hazánkról, ezért Magyarország számára ez egyfajta imázs-teremtésnek számított. Emiatt a rendezvényt különleges pompájú előadásnak

8 tekintem, ahol hazánk mint erős európai állam és mint „a kereszténység védőbástyája"

9 lépett színre. Budapest pedig igazi világvároskéntjelent meg.

10 Az eseményre egykori résztvevők hívták fel a figyelmemet, akik több, mint 60 év távlatából is nagy átéléssel meséltek élményeikről. Míg az interjúkban az fejeződött ki, hogy az egyén hogyan élte meg ezt a társadalmi eseményt, addig az emlékkönyv a hivatalos egyházi, állami nézőpontot képviselte. Ez a dokumentum — ahogyan a neve is tükrözi — a 227