Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Kövy Zsolt: Antal Géza (1866–1934) dunántúli református püspök élete, tudományos és közéleti munkássága
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Antal Géza, a közélet embere A Pápai Főiskola Képzőtársaságában alkalma volt gyakorolni a közéleti szereplést. Kollégiumi tanársága idején pedig már tevékeny részt vállalt Pápa város képviseletének eletében. A város vezető testületének, s Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának is előadója volt. A törvényhatóság bizottságaiban, köztük a közigazgatási bizottságban tevékeny részt vállalt. A városban, s a Megyén is vezérszónoknak ismerték el. 1910-ben Pápa város országgyűlési képviselőjévé választották. Nyolc éven át viselte ezt a tisztet, s a Tisztelt Ház egyik legnagyobb szónokaként tartották számon. Az OsztrákMagyar Bank szabadalmának meghosszabbításakor, valamint a véderőtörvény tárgyalásakor rendkívüli jelentőségű beszédeket mondott. A pénzügyi bizottságnak egyik előadója volt, s mint ilyen, ő referálta többek között a Pénzintézeti Központról szóló törvényjavaslatot. De fontos felszólalásai számos más közérdekű kérdést is érintettek, mint az elemi iskolai tanítók illetményeinek, a választási jog reformjának, a Számvevőszék szervezete módosításának, a gyámol nélküli családok segélyezésének, a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvényeknek, a népiskolai közoktatás módosításának, a vasutak díjszabásának, stb. kérdéseit. Az I. világháború alatt kizárólag a humanitárius ügyeknek szentelte munkásságát. A hadbavonultak családtagjainak segélyezése, az anya és csecsemővédelem, s a menekültek ügyei voltak számára a legfontosabb megoldandó feladatok. Az összeomlás után a politikai élettől visszavonult, ami nem tartotta vissza Pápa város kommunista vezetőit attól, hogy mint túszt (Dr. Trócsányi Dezső teológiai professzorral és Szűcs Dezső gimnáziumi tanárral együtt) fogságba ne hurcolják. A kommün bukása után 1919ben Hollandiába ment, hogy ott a magyarság érdekében végzett (korában már elkezdett) munkáját folytathassa. Holland városokban tartott előadásaival, holland újságokban megjelentetett írásaival a sok ezer sebtől vérző hazáját és egyházát szolgálta. Holland feleségével együtt nagy részt vállalt magyar gyerekek hollandiai üdültetésének megszervezésében. О alapította meg a Magyar-Holland Társaságot Budapesten, s a Holland-Magyar társaságot Hágában. Politikai pályájának szépen faragott záróköve a felsőházi tagság volt, amit dunántúli református püspökként nyert el, dr. Révész Kálmán református püspök halála után. Érdemei elismeréseként Pápa város képviselőtestülete 1929.december 7én a város díszpolgárává választotta. Dr. Tenzlinger József polgármester 100 indítványozó javaslatára jelentette be, hogy a város nagy fiát díszpolgárrá óhajtják választani. A képviselőtestület teljes egyhangúsággal mondott a javaslatra igent, s így Kossuth Lajos, Jókai Mór, Vaszary Kolos és lovag Zimmermann János után Antal Géza lett Pápa városának új díszpolgá202