Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Lábadi Károly: Erkölcsi és vallási élet a XIX. századi Drávaszögben

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. gát Albaranyában igen előmozdítja... Vadházasság száma nem több, mint más helységekben: ez is azonban szomorú, de a világi hatóságok mindent elnéznek... Máskülönben a nép munkás, a fényűzést letudva takarékos, és országadóját meglehetős pontosan fizető."

26 Erkölcsi problémáktól Daróc egyházközössége sem volt mentes: „A mi az erkölcsi és hitéletet illeti, vannak bajok a daróczi ref gyülekezet kebelében is — írta Búzás Kálmán lelkész —, habár nem oly általánosan elterjedettek, melyek az egész gyülekezetre a gyalázat bélyegét nyomhatnák. A fényűzés még legnagyobb mértékben el van áradva, melynek káros következményeit a lakosság jó része nyomasztólag érzi a vagyonosság alábbszállásában, s ebből folyólag többről több adósság csinálásban, melynek egyik okául tekinthető a dárdai takarék pénztár is, mely különösen az előbbi években oly könnyedén — csak egy pár kezes aláírása mellett — osztogatta ki 100 meg 100 frtjait kölcsön fejében, hogy oda a lakosság előre számítani nem tudó része, mint valamely Semiramis sírboltjához, úgy tolongott, mely könnyelműséget aztán sokaknál az elszegényedés, sőt nem egy esetben a siralmas tönkremenés követett. A fényűzés bűnére vihető vissza némelyeknek az isteni tiszteletről való elmaradása is, míg ez előtt 30—40 évvel a férfiak durva szűrben, a nők egyszerű festett szoknyában örömmel s minden szégyenérzés nélkül jelentek meg az isten házában: ma már a tehetősebbekéhez hasonló ruhadarab hiánya némelyeknél elég ok a templom elkerülésére."

27 Kopács erkölcsi és hitéletéről a lelkész kimentő jelentést tett: a „gyenge fényű" hitélet okát elsősorban a szülék rossz példaadásában és nevelésében látta. „A házas, a családéletben nem mindenütt van meg a házastársak között az egymásiránti meleg benső szeretet, vonzódás, egymásiránti tisztelet, részvét, gondoskodás, aminek oka elsősorban abban rejlik, hogy a még éretlen fiúgyermeket már 18 éves, a leányt pedig alig 16 éves korában össze házasítják." 28 Annak is következménye volt, „hogy sok házas férfi bizonyos léha könnyelmű gondolkodásmód jellemez, melynél fogva a család életének fenntartásáról, ruházatáról mit sem gondol. Reá hagyja a ház egész terhét úgyszólván a gyöngébb félre, a nőre, ki aztán elhagyatott, megvetett állapotában hiúvá lesz, kacérságra vetemedik, s miként a férj, úgy ő is másra veti a szemét, cifrán kezd ruházkodni, hogy magára vonja a kívánók figyelmét, s az erkölcstelenség mellett fényűző, pazarló lesz. Mert hogy cifrán járhasson, hogy még ezen felül gyermekét is ruházhassa, felhasználja furfangos eszét, egész kiszámított ügyességgel él, keres úgy, ahogy tud. így aztán belemerül az erkölcstelenség sáros fertőjébe..."

29 Bellye lelkésze panaszt egyáltalán nem emelt az iszákosság, a korhelység ellen. Tizenöt templomkerülőt tartott számon, továbbá megállapította: „Éktelen káromkodások és trágár beszédek különösebben a fiataloknál időnként 789