Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Szigeti Jenő: A protestáns népi vallásosság XIX. századi válsága

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A XIX. századi protestáns ecclesiolák, amelyek egyre jobban elszigetelődtek, számos nagyszerű vallásszervező népi „szent embert" adtak, amelyeknek számbavétele, módszereik, munkásságuk feldolgozása sürgető feladat. Hencsey Lajos életét Eötvös Károly írta meg,

26 Kornya Mihálynak a legjelesebb baptista parasztprófétának az életéről Kirner A. Bertalan közölt sok adatot feltáró néprajzi gyűjtést.

27 A nagyszalontai ecclesiolák legjelentősebb szervezőjéről és vezetőjéről Bondár Balázsról dr. Kiss Ferenc írt könyvében.

28 Sós István levelei a késő puritán irodalom érdekes, értékes emlékei.

29 A mezőtúri Horváth Károly emlékiratai máig kiadásra várnak.

30 Ugyancsak kiadásra várna az utolsó puritán elmélkedés-író Nagy Károly írásainak gyűjteménye.

31 Ezzel még közel sem teljes a sor. Legalább még két tucat jeles protestáns ecclesiola-szervező személyről tudunk és sok feljegyzésünk maradt munkamódszereikről is. Sokan életük végéig hűségesek maradtak egyházukhoz és mégis üldöztetést szenvedtek. Ezeknek egyik példája a sarkadi Kiss Imre csizmadia mester, akinek ecclesiolájában 1895-ben a következő ima-rendet követték. A híradás szerint „a gyülekezet a hét minden napján imát mond, és pedig: első napon a megromlott anyaszentegyház megépüléséért. Második napon az anyaszentegyház megromlott tagjaiért. Harmadik nap az anyaszentegyház sem hév, sem hideg tagjaiért. Negyedik nap a lelki kevélyekért. Ötödik nap a Mózes székében ülő írástudók lelki megalázkodásáért. Hatodik nap az Isten Szentlelkének alászállásáért. Hetedik nap, hogy adjon Isten lelki nyugodalmat."

32 Kiss Imre később „Az elveszett kincsek megtalálása" címen írásban is megfogalmazta látását, - csaknem vesztére, mert 1898 őszén a nagyváradi kerületi bíróság, egyházi feljelentés alapján „osztály és hitfelekezet elleni izgatással" vádolta meg röpirata miatt, mivel „megtámadta a papságot, a hitfelekezeteket általában és az úri osztályt, azt állítva, hogy ezek mindnyájan hamis próféták". A röplapot a nép között terjesztette. Kiss Imre a tárgyaláson maga védekezett erős küldetéstudattal átfűtött indulattal. Mivel az esküdtszék bolondnak tartotta, sikerült 9:3. arányban felmentetni.

33 A válság csak fokozódott az első világháború tűzviharában, amikor a különböző egyházak hivatalosai sorba áldották meg a fegyvereket. Szántó György egyik regényében frontélményei nyomán leírta a nazarénusok ellen folytatott hadbírósági eljárásmódot. „A háború elején kurtán-furcsán végeztek a nazarénusokkal. A rögtönítélő bíróság a helyszínen lövette agyon őket, lázadás és az engedelmesség megtagadása címén. Ezekről az ítéletekről és azok végrehajtásáról még a hivatalos jelentésekben és napiparancsokban is beszámoltak, elrettentő például. Később bizalmas utasításra elmaradtak ezek a jelentések, sőt a rögtöni kivégzések is. A nazarénusokat sok helyen kikötötték a rajtvonal elé, mégpedig kitárt karokkal, csuklójuknál két fa közé kifeszít179