Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Horváth József: Végrendeleti adalékok a Veszprém megyei falvak népi vallásosságához a XVIII. század második feléből
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. széles kapcsolatrendszerérc enged következtetni, ami valószínűleg nem lehetett általános e korban. Ez utóbbira utal, hogy az esetek többségében csak egy-két eklézsiához mutat kötődést a végrendelkező. Az 1769-ben Veszprémben testáló Juhász János pl. két vidéki kegyes hagyományt tesz: „az Fölső Eörsi A. Ecclesiára", ill. „az Nag vásonyi Augustana Ecclesiarais" 5-5 forintot testál, „mcllyekct ki fizetni köteleztessenek" örökösei. 4y Erősebb kötődésre utal Stukoczki János özvegyének, Cseh Katalinnak 1779-ben Veszprémben papírra vetett rendelése: „A Kádártaj Helvetica Confession való Szent Ekklcsiának mint Lelki Anyámnak hagyok tizenkét forintokat 1 '; de tesz egy másik — ugyancsak sokat mondó megfogalmazású — érdekes intézkedést is: „Megh emlékezvén a' Veszprémi Helvetica Confession való Árva Ekklesiárólis hagyok számára egy körmőczi aranyat." 50 A két megfogalmazás összevetése sejteti a valós helyzetet: Veszprémben nem gyakorolhatják a reformátusok szabadon vallásukat, ezért kötődik a testáló a szomszédos kádártai gyülekezethez. Még világosabban fogalmaz nemes Bakos Péter 1783. január 28-án Veszprémben kelt utolsó rendelése: „..., és ha az én halamásom előbb történnék, mintsem Religiónknak Szabad Gyakorlása, Mellyet Minden Órán Óhajtva Várunk, meg Engedtetnék, hogy Szent Király Szabadjára ki Vitettessék, és tisztességessen el takarittassék, rendelem"; ez arra utal, hogy a protestáns testálok némelyike még nyughelyét is valamelyik vallásán lévő faluban jelölte ki. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Bakos Péter a módosabb végrendelkezők sorába tartozott; erre utal az is, hogy a veszprémi „Helvetica Confession lévő Árva Ekklésia" szükségére száz tallért, azaz 150 rénes forintot rendelt, 51 ami akkortájt kiemelkedően magas összegnek számított. Az idézett példák alapján két jelenség érdemel külön is figyelmet. Az egyik a városi végrendeletekben említett falusi eklézsiák változatos sora: ez mindenképpen arra utal, hogy a veszprémi protestánsok intenzív kapcsolatokat ápoltak a környező falvak azonos felekezeten lévő gyülekezeteivel. A másik forrásaink keletkezési ideje: az idézett testamentumok mindegyike 1768 és 1783 között készült, vagyis a protestánsok vallásgyakorlásának szabadsága szempontjából egy érdekes időszakban. Mindez azt sejteti, hogy a később feltárandó városi végrendeletekben újabb adalékok sora bukkanhat még elő, a falvak népi vallásosságának vizsgálatához is. Egy érdekes falusi végrendeletről Az eddigiekben azt kíséreltem meg vázlatosan bemutatni, milyen elszórt adalékok találhatók forrásainkban a XVIII. századi Veszprém megyei falvak vallásos életéről. A több tucatnyi testamentumból képet kaphattunk a korszak142
