Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Horváth József: Végrendeleti adalékok a Veszprém megyei falvak népi vallásosságához a XVIII. század második feléből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Horváth József Végrendeleti adalékok a Veszprém megyei falvak népi vallásosságához a XVIII. század második feléből Egy bő évtizeddel ezelőtt, az első Veszprémben megrendezett népi vallásosság-konferencián a XVII-XVIII. században keletkezett győri végrendeletek e témára vonatkozó adalékaira igyekeztem felhívni a figyelmet;

1 akkor csupán utalhattam — néhány példa idézésével

2 — arra, hogy a Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárában fennmaradt falusi testamentumok is jelentős értéket képviselhetnek a kutatás számára. Azóta több levéltár

3 állományában is kutattam e tárgyban, és immár több száz darab XVII-XVIII. században keletkezett falusi testamentum ismeretében állíthatom: e források a népi vallásosság kutatásának eddigi eredményeit jelentős mértékben kiegészíthetik! A teljes — földrajzilag főként Győr, Sopron, ill. Veszprém megyék területére kiterjedő — kutatás eredményeinek ismertetése szétfeszítené jelen tanulmány kereteit; ezért mondandómat időben és térben egyaránt jelentősen szűkítve a Veszprém megyéből származó, főként a XVIII. század második felében keletkezett falusi testamentumok népi vallásossággal kapcsolatos adalékainak bemutatására korlátozom — tisztelegni akarván ezzel is jelen konferencia áldozatos munkát végző szervezői előtt! Az eddigi kutatásokról A falusi végrendeletekkel az 1990-es évekig meglehetősen keveset foglalkozott a történeti kutatás. A testamentumok jeles ismerője, Tárkány Szűcs Ernő ugyan több tanulmányának címében is paraszti végrendeleteket említ — például: makói parasztok végrendeletei, a deficiens jobbágy végrendelete, jogi népszokások parasztságunk öröklési rendjében

4 —, valójában azonban az általa elemzett források döntő többsége a több ezres lélekszámú, módos alföldi mezővárosokban keletkezett. Nagyobb számú falusi testamentumot önálló közleményben ismereteim szerint korábban csupán Pelle Ferenc közölt: ő 12 darab kevermesi (Békés m.) végrendelet szövegét publikálta, melyek közül a legkorábbi 1875-ben, míg az utolsó 1926-ban íródott.

5 Egyegy falun keletkezett végakarat eljutott azért nyomtatásban is az olvasókhoz: 135