Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Miklósi Sikes Csaba: A Dési Református Egyházmegye 1720 és 1774 között felvett vizitációs jegyzőkönyveinek művészettörténeti vonatkozású feljegyzései

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. 1753. In Anno 1751 adott az Úr Asztalához Isten Ditsőségére egy aranynyal varott keszkenőt T. Detsei Bálint uram felesége Deáki Erzsébet aszszony... 1773. Az Eccla Clenodiumai mind meg vágynak, sőt még adott ezen Ecclának Ao 1770 Lészai Sára aszszony, néhai Ördög István özvegye egy ezííst Tángyért, melynek hátulsó felén ezen Inscriptió vagyon: EZEN TANGYÉRT A FELSŐ SZENT MÁRTON MATSKÁSI REF ECCLESIÁBAN AZ ÚR ASZTALÁRA ADTA, NÉHAI F. SZ. MÁRTON MATSKÁSI ÖRDÖG ISTVÁN URAM ÁRVA ÖZVEGYE LÉSZAI SÁRA ANNO 1770. MAGYARZSOMBOR (Zimbor). Szilágy m. 1724. ... a Parochia háza, pajtája, kerti, minden épület rossz... 1726. ... az épületek mind máskor, ugy most is semmire valók... 1729. ... a Predicator háza körül annyi romlás s abból következett kár nem volt sehol mint Somboron... 1736. ... a Parochialy körül egész pusztaság vagyon... 1738. ... a Sombori Parochialis csűr és kertek felette való ruinákban vágynak... 1766. ... a Szent egy Ház Clenodiumi meg vágynak, a mi költsége volt az Eclesiának, azok a Templom építésére ki adattak... NÉMA (Nima). Kolozs m. 1724 ... AZ Úr Asztalához való eszközök eddig nem voltak fel írva. Most föl irjuk. Vagyon egy Ón lábas Pohár. Egy Ón Tángyér Kádár István tsináltatta. Egy vékony patyolat keszkenő, két vége török várattál. Egy gyapot szőtt abrosz, ezt adta Bastai Jánosné özv. Sólymos Kata. 1723. Тек. Nemes Kádár István uram Ecclához való buzgóságából hét formális aranyat adott az Templom építésére... 1742. Anno 1741 Die 17 Febr. Nemzetes idősbik boldog emlékezetű Lápos Gergely uram Istenes jóindulatjából halála előtt nem sokkal legált testamentumába az Nemai Eccla Templom vagy Torony építésére Flor. 10, melyet most két fia ki is adta... 1745. Bonná Eccla: