Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Körmendi Géza: A tati református gyülekezet története II. József Türelmi rendelete előtti és az azt követő évtizedekben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A reformátusok 1783. augusztus 8-án kérvényt adtak be a Tatán időző Esterházy grófnak a templom, a prédikátor és a kántorház, valamint az iskola felépítésére szolgáló telekre. Bezerédy Mihály jószágkormányzó 1784 végén a Kertaljai utcán vermekből és gödrökből álló helyet jelölt ki egyházi épületek céljára. Nem fogadták el, a régi telket kérték, ahol a templom és a parókia állt. Egy évig tartó vita után végül a régi telek felén álló épületekért 300 forintot fizettek azon címen, hogy huszonnégy évig az uradalom ekkora összeget fordított rá. így került vissza a református gyülekezet tulajdonába 1786. március 16-án a régi telek fele.

12 A templom építését 1786-ban megkezdték. 1783-tól a hívek adakozásából 1787-ig a templomra 5348 Ft., 36 kr. gyűlt össze, ami lehetővé tette, hogy a kőből épült, ma is meglévő templomot 1787. május 20-án felszenteljék. II. József 1786-tól engedélyezte a torony építését és a harangok használatát.

13 A gyülekezet a harangokra 1788 januárjától adakozott. A befizetett 266 Ft. 44 kr.-ból 1788. február 7-én Budán egy 108 fontos (60 kg), majd március 5-én egy 232 fontos (131 kg) harangot vettek. A harangokat egyelőre haranglábra tették, és a kisebbiket február 23-án, a nagyobbikat március 7-én szólaltatták meg.

14 A torony építését, a korabeli feljegyzések szerint 1791-ben, a gyűjtéssel egyidőben kezdték meg. Ebben az évben anyagot vásároltak, és a toronynál dolgozó napszámosoknak munkabért fizettek ki. A toronyra összegyűlt 2774 Ft. 10 kr.-ból 1793-ra felépítették a mai formájában a 16 és fél öl (30 m) magas kőből épült tornyot. 1792-ben megvásárolták a harmadik harangot is.

15 A prédikátor és az iskolamester 1783-tól iparosok házánál különböző lakásokban lakott, melyek bérét az Eklézsia fizette ki. A végleges megoldást az jelentette, amikor a templom telkén 1787-ben a prédikátornak „kőházat" építettek, melybe Szt. Mihály napján (szeptember 29.) beköltözhetett. A mester a prédikátor helyére költözött. A meglévő épületekben kialakítottak egy-egy termet az iskola részére, ahol külön tanították a fiúkat, és külön a lányokat.

16 Az 1781 -ben kiadott Türelmi Rendelet lehetővé tette, hogy a tatai „elárvult gyülekezet" élhetett szabad vallásgyakorlatának jogával. A tatai reformátusok pedig Szentgyörgyi József személyében olyan tehetséges és tevékeny prédikátort kaptak, aki felépítette a templomot, a parókiát és az iskolát. Jegyzetek: 1. Jakus Lajos: A tatai református egyház története. Tata, 1977. 6-7. Kézirat. A tatai református egyház irattárában. 2. S. Lackovits Emőke: Református templomok és gyülekezetek a Tatai Egyházmegyében. In. Paraszti élet a Duna két partján IV. (Szerk. Körmendi Géza) Tata, 1999. 119. 102