Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Grynaeus Tamás–Kapocs Nándor: Szeremlei matriculák tanulságai (XVIII–XX. század)

Népesedési kérdések sebb valószínűséggel kitapintani. A számok - tények, az értelmezés idővel újabb szempontok, magyarázó elvek révén módosulhat.

23 Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a sok helyről, egyke-mentes vidékekről, községekből jött kat. lakosság nem tudta megőrizni lelki-biológiai egészségét. Könnyen lehet, hogy a biológiai egészség („sok helyről jövő friss vér") hatását éppen a sok helyről származás, a kialakult egységes szokásérték-hagyomány („norma")rendszer hiánya ellensúlyozta károsan. A korszakra ill. mentalitásra jellemző folyamat kisérhető nyomon a katolikus keresztelési anyakönyvekben. Míg korábban a nem-csecsemőkori keresztelés ritkaságszámba ment (ld. fent), addig az 1980-as évek második felétől és különösen 1989 után (!) ezek megszaporodtak és a születés, valamint a keresztelés közötti időtartam is megnőtt: a 6 fiúgyereknél 1,5

24 - 14 (átlag 9,5) év, a 24 leánygyereknél 1,5 - 12 (átlag 8) év. Itt nyilván kezdetben a félelem munkálkodott: ezek azok a gyermekek, akiket nem mertek megkereszteltetni, majd kialakult a közömbösség. Nagyon föltűnő viszont e késve keresztelt 30 gyermek nemek szerinti eloszlása: 77,4 %-uk leány, s csak 22,5 %-uk fiúgyermek, ami nem felel meg a nemek közötti viszonylag kiegyenlített aránynak.

25 (Erre a jelenségre nincs magyarázatunk). A hézagos statisztikai adatok szerint a kat. népesség kezdetben zömében „külterületen" (tanyákon) élt. Ebből minden bizonnyal kezdeti társadalmi helyzetükre (béres, tanyás stb.) lehet következtetni, de esetleg bizonyos távolságtartási szándékra (szeparálás) is.

26 Ugyanakkor ez a társadalmi helyzet nagyobb függetlenséget és jobb anyagi lehetőséget (állattartási lehetőség) biztosított számukra, tehát nem nevezhető egyértelműen rosszabbnak. E kat. lakosság származási helyét kb. a múlt század végétől tudjuk nyomon követni (a Szeremlén házasultak ill. a Szeremlén keresztelt gyermekek szüleinek születési helye alapján /. táblázat). Nagyobb részük a környező ill. Duna jobb parti kat. községekből származnak, de sok távoli - összesen 216! - helyről is. Ezt a nagyobb szemléletesség kedvéért térképeken is bemutatjuk, Szeremle közvetlen (25 km. sugarú) körzetét a pontok nagy sűrűsége miatt kinagyítva is (1., 2, térkép)}

1 Ez a fontos 19.-20. sz.-i belső migráció lényegesen különbözik a hódoltság utáni E-D főirányú migrációtól. Kezdetben Szeremle közvetlen, 25 km-es sugarú környezetéből, majd egyre táguló területről, a mindenkori ország számos helyéről érkeztek betelepülők. A statisztikai adatok, a népszaporulat megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az 1831-1874 között Bátmonostoron keresztelt szeremlei katolikusok 27%-a cigány származású volt. A kemsei adatokkal ellentétben Szeremlén a dinamikusan szaporodó közösségben és az egykéző időszakban többnyire fiú-többlet van. A szeremlei adatok tehát nem igazolják Oláh Gyula

28 - néhol kissé elrugaszkodottnak tűnő - hipotéziseit. 232