Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Petánovics Katalin: Három Balaton-környéki falu születési arányainak és névadási szokásainak változása 1900–1960 között

Népesedési kérdések csecsemővédelmet, felvilágosítást tűzték ki célul. A képzett védőnők feladata a megelőzés volt. 1929-ben 554, 1932-ben 572 védőnő dolgozott az országban. Orvosokkal együtt számos előadáson, rendezvényen népszerűsítették a korszerű csecsemőgondozást, és a védőoltások szükségességét, amellyel a járványok terjedését akadályozták meg. - Horváth Mónika i. m. 1995. 5-10. 17. Ha az 1000 főre jutó születésszám 20 alá csökken, ez már az a kritikus szint, amely maga után vonja a nagymértékű népességcsökkenést, írja Kovács Imre: A néma forradalom Bp. с könyvében. 243-264. 18. Ennek részben az az oka, hogy Zalaszántón sokkal több volt a cseléd a helyi uradalmakban , mint a másik két községben. 19. Gémes Balázs i. m. 234. Idézi Hidvégi János: Hulló magyarság 1937. 70-71. munkájából, hogy az anyakönyvi bejegyzéseknél ott áll, hogy megfulladt. Ugyanis „a hívás nélkül érkező gyermekre rátették a nagy dunyhát". 20. Gönczi Ferenc, i. m. 1914. 320. 21. Ördög Ferenc: Személynévi vizsgálatok Göcsej és Hetes területén. Bp. 1973. 67-68. Az egyházi keresztelőben a pap az életképtelen gyermeknek - az általános de nem kivétel nélküli egyházi gyakorlatnak megfelelően az Ádám vagy az Éva nevet adta. - Reziben is előfordult, hogy a születésnapján meghalt csecsemő az Ádám nevet kapta. 22. Ördög Ferenc i. m. 1973.64. - Morvay Judit: Keresztszülők In: Mutatvány a Magyar Néprajzi Adasz anyagából. NÉ XLIX. 1967. 52-54. - A zalai protestáns falvakban 5-10 keresztszülőt is hívtak. 23. Tóth János(1926) adatközlése, Várvölgy. 24. Az anyakönyvekből csak a szülő és a keresztszülő nevét tudjuk nyomon követni, a többi rokonsági fokot nem. De mivel az erre vonatkozó kutatások mind Zala m.-ben, mind az ország más vidékein hasonló eredményt mutatnak, (Vö. Magyar Néprajzi Atlasz VII. 1992.482. térkép; - Ördög Ferenc i. m. 1973. 61-62. -Tárkány Szűcs Ernő i. m. 1981.146.; Csalogh Zsolt-Mándoki László: Divatjelenségek a magyar falusi keresztnévadásban. Nyelvtudományi Értekezések 70. Sz. 1970. 148. / elfogadhatjuk tényként az adatközlést - Kiss László plébános úr szíves tájékoztatása szerint napjainkban az újszülött fiúkat 70-80%-ban az apjuk nevére keresztelik, a lányok mintegy 50 %-ban kapják anyjuk nevét. 25. MNAVÏÏ. 1992. 482. számú térképének az általam vizsgált területre vonatkozó adatai is ezt a kettősséget tükrözik. 26. Egyes papok igen erőteljesen beleszóltak a névválasztásba, s a gyereket annak a szentnek a nevére keresztelték, akinek a napján vagy a naptári közelségében született. Ezért találkozunk a 19. században, de e század elején is a falu ízlésétől idegen nevekkel. Vö. Bálint Sándor: A szögedi nemzet III. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged 1980. 27. Ördög Ferenc i. m. 1973. 66-67. 28. Gönczi Ferenci, m. 1914.321.29. Egyesületi székházat is akart építeni - az építőanyag is együtt volt -, de az akkori rendszer a plébános elhelyezésével meghiúsította a szép terveket. 30. Mizser Lajos: A keresztnévadás hatóerői Cserépfaluban 1576-1976. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXV- XXXVI. Miskolc 1997. 655. Adatai szerint az értelmiségi névadás hatása a 20. században érvényesült a faluban. 224