Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Kriza Ildikó: A pétfürdői református egyházközség a háborúban és a kommunizmus idején

Egyháztörténet telekezetek együttélése 4218,37 pengő bevétellel rendelkezett a kis közösség, (v. ö. Lelkigondozó 1944. 4. sz. 123.) ami nem csekély összeg, ha a jóval nagyobb lélekszámú katolikus egyház helyzetével hasonlítjuk össze. (Untsch i. m. 58.) 33. Lelkigondozó 1944. 4. sz. 124. Ráskai Béla református gondnok beszámolója . A látogatást téves összefüggésben említi Kovács Bálint: Szíj Rezső és a református egyház. In: Веке Albert et all (szerk.): Sokágú életfa. Emlékkönyv a 80 éves Szíj Rezső tiszteletére. Bp. Mundus 1995. 13. 34. Lelkigondozó 1946. 6. sz. 165. A bombatámadások miatt Kriza Kálmán családja a Bakonyba, Rédére költözött, Pétfürdőn megszakadt a virágzásnak indult egyházi élet, nincs több híradás róluk, és a következő évben már az újság sem jelent meg. 35. A katolikus püspöki vizitációra érkezett Mindszenty József veszprémi püspök 1944 június 14-én, éppen a szőnyegbombázás napján. (Untsch i.m. 62.) 36. „1944 júniusi-júliusi két szőnyegbombázás alatt a gyárra 2500 bomba hullott." v. ö. Pajor József: A felszabadulás és az élet megindulása Várpalotán. In: Várpalotai Helytörténeti Értesítő. 1. Várpalota 1975. 18. és v. ö. Karcagi i. m. 54-55. 37. A kitelepítési tervről és a történésekről szól Karcagi i. m. 57 38. Zalalövő monográfiája tájékoztat arról, hogy a faluban 1945 február és március hónapjaiban több száz ember települt le. Nem szól arról, hogy honnan került oda a félezer ember, szétfeszítve a hétszáz lakosú kicsi falut. Arról sincs híradás a könyvben, hogy az ostromlók, a felszabadító szovjet hadsereg katonái, milyen embertelenséggel rohanták le a védtelen embereket, v. ö. Káli Csaba: A

II. világháború zalalövői eseményei. In: Molnár András (szerk.) Zalalövő története. Zalalövő, 1998. 414-416. 39. Lengyel Lajos hazamenetelre vonatkozó visszaemlékezéseit közli Angeli i. m. 21. 40. Kriza Kálmánné 1945. VI. 4-én keltezett Szabó Imrénének címzett levelét a szerző őrzi. Ugyanez a levél tanúskodik arról, hogy a szétbombázott gyárban Kriza Kálmán irányításával a desztillációs üzem újraindult. 41. A közös tűzhely miatti veszekedés élményét hűen adja vissza Illyés Gyula: Puszták népe Bp. 1934. A háború egyéb borzalmait, a következményeket, az elembertelenedés péti élményeit írta le Horváth Zoltán: A török hódoltság... (Az ítélet napja nem egyszerre érkezett) című cikkében. Uj Magyarország 1996. júl. 14. sz. 42. A politikai színezetű bírósági döntésről 1. Szíj i. m. 707. 43. Az idézetet a péti református gyülekezeti ház, a Keresztyén Reménység Temploma alapkőletételének jegyzőkönyvéből vettem. 44. Szíj i. m. 707. 45. A kommunista pártnak komoly gondot okozott a gyár szellemi irányítása ,Д vállalat 1948-ig Részvénytársaságként működött, az Igazgatósági tagok (Bán Antal, Kelemen Kornél) nagy politikai befolyással voltak az üzemre és dolgozóira." (Pajor i. m. 22.) Karcagi i. m. 63. 46. Az áldadan lakáshelyzettől a katolikus plébános is szenvedett (v. ö. Untsch i.m. 62.) 47. Szíj i. m. 709. 48. Szíj i. m. 707. 49. A háború előtt a fontosabb egyházi rendezvényekre az igazgatósági épület nagytermében került sor. 50. Az eredeti terveket meg kellett változatni, mert a fordulat éve után az iskola mel-