Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Kriza Ildikó: A pétfürdői református egyházközség a háborúban és a kommunizmus idején

Egyháztörténet, felekezetek együttélése sült Pétfürdőn az, amit a belmissziós munkában kötelezettségként vállaltak magukra a jelentkezők. A Lelkigondozó tudósítása szerint 1943-ban „A vasárnapi iskola Kriza Kálmánné vezetése alatt áll".

27 A következő hónapban, 1944. január 20-án Szabó Imre esperes látogatott Pétfürdőre. „Az ünnepi istentiszteleten Szabó Imre, a budapesti egyházmegye esperese hirdette Istennek Igéjét a hallgatóságnak. Szabó Imre esperest a gyülekezet hívta meg, jeléül annak, hogy a református anyaszentegyház vezető személyiségeit közelebbről ismerni akarja. A gyülekezetnek, mely most halad a szervezés utján előre, nagy örömet szerzett Szabó Imre megjelenése és igehirdetése."

28 A Lelkigondozó tudósítója, Ráskai Béla egyértelműen hangsúlyozta a gyülekezeti munka erősítését. Röviddel ezután, márciusban Muzsnay László

29 teológiai tanár volt a gyülekezet vendége,

3

" aki szintén ünnepélyes igehirdetéssel emelte a gyülekezet munkáját, színvonalát.

31 1943ban a filia már önálló gazdálkodást folytatott. Ráskai Béla gondnok számot adott a bevételekről és kiadásokról, bizonyságaként annak, hogy egyre közelebb állnak az egyházi önállósuláshoz.

32 A rendszeres lelkész-látogatás elsősorban a református egyház szerepének növekedését jelezte, de emellett az egész pétfürdői lakosságnak maradandó élményt nyújtott, mert az istentisztelet nyitott volt, a vendéglátásból a gyár vezetősége is kivette a részét. A felekezetek közötti együttműködést és harmóniát mutatja ugyanebben az időben született feljegyzés, amely szerint „a helybeli evangélikus egyházzal karöltve" a református lelkész közreműködésével került sor mindenki számára nyitott helyen „Dr. Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök értékes, lélekemelő, szép előadása"-ra. „A magyar nemzet a kereszt alatt címen."

33 A felsorakoztatott eredmények ellenére a kijelölt templom építését a háború megakadályozta. A front elérte a korábban nyugodtan élő pétieket. Az első bombázásokról virágnyelven adott hírt a Lelkigondozó névtelen tudósítója. „A kisded gyülekezet nagy megpróbáltatáson ment át az elmúlt hetekben. Anyagban s életben egyaránt veszteségei voltak. A hívek széjjelmentek, részben végleg elköltöztek, részben a környező falvakba húzódtak."

34 Később már nincs, aki tájékoztatót írjon és küldjön. A hadszíntér közeledte, az egyre szaporodó amerikai bombázások, meg a sztalinorgonák félelmetes lövöldözései miatt minden megváltozott. Hadi célponttá vált Pétfürdő.

35 Azt is tudjuk, hogy Mindszenty József veszprémi püspök látogatását egy ilyen bombázás tette tragikus emlékűvé. Az 1944-45ös tanévben nem volt oktatás, aki tehette elmenekült. Ezzel a leírt és kimondott tervek éppúgy szerteszálltak, mint a virágzásnak indult egyházi élet. Újjászületés reménye a háború után A háború iszonyatos pusztítással járt. Becslések szerint háromezer bomba hullott néhány négyzetkilométernyi kicsi településre, tönkretette az igénye67