Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Kriza Ildikó: A pétfürdői református egyházközség a háborúban és a kommunizmus idején

Egyháztörténet felekezetek együttélése A Lelkigondozó című, szórvány-gyülekezetekkel foglalkozó lap 1943-ban hiteles tájékoztatást adott arról, hogy a pétiek anyaegyházzá szerveződése a küszöbön áll, és közölte, hogy ebben a gyárigazgató, Birtalan Lajos segítségére számíthattak. A gyülekezet gondnoka Ráskai Béla okleveles vegyészmérnök, a jegyző Dános Albert tisztviselő volt, a presbitérium tagjai pedig: Csohány János orvos, Fadgyas Lajos művezető, Horváth Lajos gyári alkalmazott, Pálffy Károly vendéglős, Szászdi Konrád főorvos, Szondy György cégvezető, dr. Vájna István főmérnök, Vörösmarthy Jenő kereskedő.

19 A listából hiányzik Kriza Kálmánné, Dósa Klára neve, de a későbbi dokumentumok igazolják, hogy az 1940-ben Pétfiirdőre költözött család jelentős szerepet játszott a közösség kulturális, szellemi életében. Mint említettem, a mérnökök egy része a trianoni békekötés utáni áldatlan állapot és a gazdasági válság miatti állástalan diplomásokból verbuválódott. 2(l Közülük sokan voltak fiatal erdélyi értelmiségiek, akik már az új határok közötti Magyarországon tanultak, szereztek képesítést, kaptak diplomát. Az otthoni háttér és a családi segítség kényszerű nélkülözése késztette őket arra, hogy az új lakóhelyüknek nagyobb figyelmet szenteljenek, és azt a gyermekeik számára „igazi" szülőfölddé tegyék. Ebből a társadalmi helyzetből adódott továbbá az is, hogy az új települést ők otthonuknak tekintették, és a péti kulturális programok szervezésében kezdeményező szerepük volt. A település jellegével összefüggően említésre méltó az a tény is, hogy a péti katolikus templom un. „székely stílus"-ban épült, mert az apró fiatornyos díszek emlékeztetnek a kalotaszegi templomokra. A belső elrendezés szokatlan egyszerűségét a dunántúli barokkhoz szokott helybeliek az erdélyiek hatásának tartották.

21 A kis lélekszámú, közös célért küzdő lakosokat nem osztotta meg a vallási különbség, és sajátos színezetet adott a Trianon utáni időben az odakerült erdélyiek összetartozása, magyarságképe. 1943-ban, amikor a református gyülekezet létrehozásának igényét bejelentették kétszáz lélek nevében szóltak az egykorú források. „Ez év július havában alakult fiókegyházzá, ami az anyásodás felé vezető úton az első állomás. Eddig kb. kétszáz lélek számláltatott össze, s a jövő elé szép reményekkel léphet."

22 A református gyülekezethez tartozott a fent említetteken kívül az erdélyi Dely Kálmán vegyészmérnök, Dr. Dely Béla, Jancsó Tibor vegyészmérnök, Keresztes Mátyás vegyészmérnök felesége, Miski Károly vegyészmérnök, valamint az én szüleim, Kriza Kálmán és felesége, Dósa Klára. Az egyházközség szervezéséről keveset lehet tudni, ezért személyes érintettség révén mutatom be a részleteket. Dósa Klára marosszéki, lőrincfalvi református lelkészcsaládból származott. Édesapja öntudattal emlegette a történeti múltban szerepet játszó makfalvi Dósa családhoz tartozást, a kolozsvári Farkas utcai templom építéséért hozott áldozatot. О Budapesten matematika, fizika szakos tanári diplomát szer05