Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Tóth G. Péter: Félelem és rettegés a pestistől

Történeti források, torrásismertetések a Batthyány uradalmakat a pestis elsősorban déli irányból fenyegette. Zala megyében, ebben az évben a járvány Kiskomárom, Murabeszterce, Nagykanizsa, Szentantal, Szentgyörgyvár, Zalabér, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót és Zalavár; Somogy megyében Babócsa, Kaposvár, Koppány, Segesdvár; Baranya megyében pedig Máriakéménd, Siklós és Szigetvár településeken pusztított. Északról a bécsi (Alsó-Ausztria), a soproni, a pozsonyi és a répcebónyai (Sopron megye) pestis okozott riadalmat. Dél-nyugati irányból Grác (Stájerország) felől érkeztek nyugtalanító hírek. A „rettegés" zónájából származó levelek ennél már reálisabb veszélyekről tudósítottak. Az értesülések a birtok központjához viszonyítva közei-távoli helyekről futottak be. Szokoly Mihály, Batthyány-szolgálatban álló körmendi íródeák 1644. június 1-én a következőket írta Batthyány I. Ádámnak: „Megh értettem mit irion Nagyságod Tiztarto Uramnak, hogy Nagyságodath tudósétaná w kegyelme Berkifaluiak felöl, hogy ha pestisben halnak-e auagy miben? Tiztarto Uram tegnap Küzegre ment, ma táuual bezéltem egy Berkjfaui emberei, azt modgya, hogy bizony mind abban halnak, sok-szor éyel látiák iárni az Utzán Nagy embert, mintha egy nagy töly fáth néha Czitko képében nyargal feöl s alá, ez éyel boriu képében futkozoth, most is egy háznál két giermek fekszik halua, azok peniglen mind itt temetköznek az kalastromnál. Czak azt akarám Nagyságodnak értésére adnom."

8 Mindebből kiderül, hogy a berkifaluiak kétségbeesése oly nagy méreteket öltött, hogy a pestis grasszálását konkrét hiedelemlények jelenlétével próbálták igazolni. Kivetülő félelmeik pestiscsikó, pestisborjú és a félelmetes pestisember képében jelentek meg. 1644-ben egyébként Vas megyében Alsórönökön, Berkifalun, Berzencén, Királyfalván, Kismedvesen, Körtvélyesen, Molnán, Orbánfán és Szombathelyen pusztított egyidőben pestis. A körmendi Batthyány levéltár iratai alapján megrajzolható „félelem-görbe" 364