Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Tóth G. Péter: Félelem és rettegés a pestistől

Történeti források, forrásismertetések Tóth G. Péter Félelem és rettegés a pestistől Egyéni és kollektív szenvedéstörténetek Jelenkori civilizációnk - amely lényegében a fertőtlenített és fertőzésmentes környezet ideológiájában karakterizálódott - rendkívüli módon érdeklődik, és aggodalommal tekint a környezetszennyezés mértékére vagy a régen elfeledett, de újból felbukkanó „félelmetes hírű" betegségekre. Az aggodalom azonban jótékony hatást is gyakorolt - amint az oly gyakran megesett már korábban -, többek között a történészekre, akik kénytelenek voltak újragondolni korábbi elképzeléseiket a múlt igazán fontosnak tartott aspektusairól. Minden újragondolás megkívánja a perspektívák teljes megváltoztatását, érzékeink átprogramozását, emlékeink újrarendezését. Mindehhez hozzátehetjük, amit Pierre Nora írt mára már klasszikussá vált esszéjében: „Soha nem vágytunk ily érzéki módon arra, hogy érezzük egy talpalatnyi föld értékét, az ezredévi ördög kezét és a 18. századi falvak bűzét."

1 Közhelyszámba megy említeni, hogy a pestis a középkori és a kora újkori ember számára az elkerülhetetlen szerencsétlenségek egyike volt. Számunkra a 14—18. századi járványok - melyek egyrészt a közösséget ért, a lakosságot kollektíván sújtó sorscsapásoknak, másrészt az egyéni életutak szemszögéből nézve a mindennapi élet egyik szükséghelyzetének számítottak - az egyének tapasztalatai, kezdeményezései, motivációi, valamint a nagyobb társadalmi mozgalmak (vallási, társadalmi konfliktusok) kontextusában válik kulturálisan értelmezhető jelenséggé. Jacques Revel szerint „minden egyes történelmi szereplő közvetlenül vagy közvetetten különböző dimenziójú és szintű, a leginkább a lokálistól a leginkább globálisig terjedő folyamatokban vesz részt, és így ugyanilyen kontextusukban szerepel. [...] Ami egy adott egyén, csoport vagy terület tapasztalata alapján megragadható, az voltaképpen a globális történelem egyik konkrét változata."

2 Jelen fejezetben arra vállalkozom, hogy a történeti események kontextus-fogalmának újradefiniált értelmében mind makro-, mind mikroszinten megpróbáljam bemutatni demográfiailag leírható eseménysor, vagyis a pestisjárvány, és a vallási, társadalmi mozgalmak kapcsolatait, összefüggéseit. Mindezen gondolatok öszszecsengnek az életpályákat befolyásoló veszélyhelyzetek egyik vizsgálati 361