Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Deáky Zita: A medicina pastoralis és a papok egészségügyi felvilágosító tevékenysége a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig

Történeti források, forrásismertetések félelmek leküzdésében, és e téren is az ismeretterjesztésben. Képzeljük el a bagi templomot egy vasárnap délelőtt, amint a nagymisére összegyülekezett nép előtt a pap a szószékről a himlőoltásról prédikál. Ülnek ott a himlőn átesett himlőhelyes arcú emberek, szülők, kik a himlőben meghalt gyermeküket gyászolják, kisgyermekes anyák, kik rettegnek a járványtól, leendő anyák, gyermekek - mindenkit érintett vagy érinthetett ez a betegség. Természetesen nem volt ez ilyen egyszerű, hisz az 1880-as években is vannak adatok arra, hogy erővel, fenyegetéssel, kényszerrel lehetett beoltani a gyermekeket Magyarország egyes vidékein.

41 A papok az egészségügy terén egyre inkább törekedtek a korszerűbb egészségügyi ismeretek megszerzésére. Ezt mutatják a Religio és Nevelés lapjain megjelent ilyen témájú cikkek és hozzászólások is. 1853-ban a Központi Papneveldéről szólva megjegyezte a szerző (п. п.), hogy ott közkívánatra már egy idő óta medicina pastoralist oktatnak a papi pályára készülőknek. A negyedéves hallgatók heti két órában latinul hallgatják a tantárgyat Arányi Lajostól „socratesi tanmodorban", melyből az év végén nyilvános próbatétel is volt.

42 A járványirodalmon kívül a papok és a lelkészek is írtak illetve magyar nyelvre fordítottak népszerűsítő egészségügyi könyveket, brossurakat. Ismertebbek azonban a „babonaság kiirtását" célzó kiadványaik, melyek részben fordítások, részben átdolgozások vagy önálló művek. Néhányat megemlítek közülük is, mivel ezek előzték meg tematikailag a klerikusok által írt egészségügyi népszerűsítő irodalmat. Talán a Kömlei-féle könyvhöz hasonlítható az „Okosdi Sebestyén, a köznép számára Íratott könyv", amelyet Igaz Simon fordított le német nyelvből, és adatott ki 1797-ben. Az eredetit egy bizonyos Salzmann írta.

43 Szintén kerettörténetbe illesztve, párbeszédekkel tagolva, egyes szám első személyben Okosdi Sebestyén maga mondja történeteit, tapasztalatait, élete folyását és okulását. A legfőbb cél, a hiedelmek, a félelmek megmagyarázása, a helyes gondolkodásra és életvezetésre való nevelés. Egészen más jellegű Fábián József (1762-1825), református lelkész Természeti Tudomány a Köznépnek című könyve, amelynek alcímében a szerző a félreértések elkerülése végett pontosított: A Babonaságnak orvoslására és a Köznép közzül való kiirtására.*

4 Az előszóban tovább pontosította céljait, sőt meghatározta, mit is ért a babonaság alatt: „Ennek a könyvnek, a mellyet itt által adok nem egyéb a tzélja, hanem hogy a köznép elméjét megvilágosítsa, és a mennyire lehet az uralkodó babonaság alól feloldozza, s az ellen megerősítse. Babonaságnak nevezem pedig itt mind azt, valami az okosságnak és a Vallásnak szentséges törvényeivel egyenesen ellenkezik; azokat a hijábavaló értelmeket, és azokból folyó képtelen tselekedeteket, a mellyeknek semmi igaz okok, és fundamentomok nintsen, még is mindazáltal bevétetnek, tápláltatnak, és a köznéptől székére gyakoroltatnak...

m5 Fábián József a babonaságot tartotta a nép számára a legnagyobb veszede353