Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Dominkovits Péter: A XVII. század eleji szombathelyi céhmesteri számadásokról

Történeti források, forrásismertetések zi, hogy 1579-ben az itt megtartott zsinaton hirdették ki a Tridenti Zsinat határozatait.' A 13. századi Szombathelynek két plébánia temploma volt.

2 A régészeti feltárások szerint all. század elején már biztosan állt a településen kívül elhelyezkedő Szent Márton templom, és 1237-ből oklevéllel datálható a vár melletti Szűz Mária templom. A feltételezések szerint az előbbi a hospesek, az utóbbi a püspöki népek egyenlő jogú egyháza lehetett. A Szűz Mária templom a 15. századi védműfejlesztések során kerülhetett a várfalakon belül. 1469-ben már várbeli templomnak nevezték, korszakunkban Boldogaszszony templom. A két plébánia jogi elkülönülése aló. század elején szűnhetett meg, amikortól is a mezőváros plébánia temploma a Szent Márton templom lett.

3 Ezt a funkciót a Szent Márton templom 1638-ig töltötte be, amikor is Draskovich György győri püspök a templomot a letelepedő domonkosoknak adta, s őket e tulajdonba az év április 4-én bevezette. A püspök városi plébániának 1638-tól a Boldogasszony templomot rendelte el.

4 Szombathely 17. századi története feldolgozásához folytatott kiterjedt forrásfeltárás során vált ismertté a város plébánia temploma, a Szent Márton templom 1606-1618 közötti céhmesteri számadása, ami a szabad királyi városi levéltárakból ismert templomszámadásokkal rokon forrástípus. Az alábbi kis dolgozatban részben magát a forrást szeretném röviden bemutatni oly módon, hogy a fenti időszakra vonatkozóan a forrás keletkezésének hátteréhez is adatokkal kívánok szolgálni. Másrészt, minthogy a terjedelmi határok sajnos nem teszik lehetővé a számadások teljes terjedelmű közzétételét, azokból célszerű egy-két olyan egyháztörténeti szempontból lényegesebb rész kiemelése és publikálása, amelyek az eddigi ismereteket árnyalják. így a Bocskay-féle rendi, függetlenségi küzdelem utáni - a szakirodalom által sommásan jelzett - helyreállítási munkához hozok konkrét adatokat, illetve ezúton is jelzek egy építészettörténeti problémát, ez pedig a domonkos rendi átépítés előtti Szent Márton templom tornyának a kérdése.

5 A céhmesterek Szombathely szabadalmazott püspöki mezőváros magisztrátusa minden évben, az április végén-május elején megtartott tisztújításkor két-két céhmestert választott - ahogy a források írják - a Szent Márton és a Boldogaszszony „egyházához". Ok a templomok szükségleteiről gondoskodtak, azok vagyonát kezelték és erről a városnak számadással tartoztak. A 17. század eleji szombathelyi tisztviselők választását és azok hatásköreit feldolgozó Abai Imre a céhmester választást a városi magisztrátus megújításának szerves részeként tárgyalta. Kutatásai alapján jelezte: e tisztség a vizsgált időszakban még nincs kapcsolatban a kézműipar szervezeteivel, az egyébként Szombat332