Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Márkusné Vörös Hajnalka: Szabadtéri szakrális emlékek levéltári forrásai

Történeti források, forrásismertetések 2. Paul, Ada: Steinkreuze und Kreuzsteine in Österreich. Bestandaufnahme. Horn 1975. 3 . Eddigi munkájuk eredményét a pozsonyi Magyar Intézet a győri Xantus János Múzeummal közösen rendezett kiállításán mutatták be 1998 őszén Pozsonyban, majd 1999 tavaszán Csornán és Budapesten. A kutatásról megjelent résztanulmány: Liszka József: A farkaskereszt. Egy átmenti feszület és a hozzá kapcsolódó monda- és szokásanyag. In: Ethnographia (későbbiekben Ethn.), CIV. (1993) 2. 599-607. 4. A „szent helyek" feltérképezésére indított program: Atlante dei Sacri Monti, Calvari e Complessi devozionali europei. 5. Szilágyi István: Magyar kálváriák. In: Építés- és Építészettudomány IV. 1972. 1-2. sz. 95-123.; uő: A szombathelyi kálvária. In: Vas megye múltjából. '76. 1. sz. levéltári évkönyv, Szombathely, 1976. 150-197.; uő: Kálváriák. Budapest, 1980.; uö: Egy késő gótikus jelenség. Szentsír kápolnák Magyarországon a 17-18. században. In: Építés- és Építészettudomány XVIII. 1986. 1-2. sz. 177-210. 6. A Veszprém megyei kutatásból hozunk példákat: Körmendy József: Keresztek a felsőörsi határban. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (későbbiekben VMMK 15 (1980) 147-158.; S. Lackovits Emőke Csopak feszületeit vette számba állításuk indítékait is megjelölve. In: Csopak története, A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 12. Szerk.: Lichtneckert András, Veszprém, 1997. 537-540.; Ebele Ferenc a Polányi Hírmondó 1997. augusztusi számában teszi közzé a magyarpolányi szobrok és keresztek leírását, 5-6. 7. Tüskés Gábor: Útmenti és temetői keresztek Abaliget, Orfű környékén. In: Ethn. XCI. (1980) 98-113.; Réthelyi János: Útmenti keresztek Keszthely környékén. In: Ethn. XCV. (1984) 53-79.; Fekete János: Kiskunfélegyházi útmenti keresztek. In: Ethn. XCV. (1984) 80-106. A tanulmányok írói foglalkoznak a keresztek állításával, azok település-földrajzi, formai, művészeti jellemzőivel, azokat előállító mesterek, műhelyek történetével, valamint a keresztek használatának, folklórjának kérdéseivel. 8. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554-1740). Veszprém, 1947. 5-6. 9. Pfeiffer 1947. 14. 10. Az egyházlátogatás eredeti szövege a Veszprémi Érseki Levéltárban (későbbiekben VÉL.) Vis. Can. Distri Papensis an. 1698. Ismertetése Pfeiffer 1947. 15-19. Magyar nyelvű fordítása Rajczi Pál: A pápai főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve, 1698. VMMK. 17. (1984) 281-292. 11. VEL. Vis. Can. Parochiarum Kanizsa. I. köt. 1. 12. A jegyzőkönyvek a felsorolt plébániák irattárában találhatók. Ismertette Pfeiffer 1947. 22-23., forrásközlés Pfeiffer 1947. 145-180. 13. VÉL. Vis. Can. 1745-1755. Ismerteti Pfeiffer 1947. 23., Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. 113-136., és Hornig Károly: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplója. Veszprém, 1903. 14. VÉL. Vis. Can. 1778-1779. 12-13. köt. Ismerteti Horváth János: Néhai méltóságos és főtisztelendő Pészaki Bajzáth József veszprémi püspöknek nagy érdemei... Veszprém, 1802. 15. VÉL. Vis. Can. 1815-1818. 14-25. köt. Ismerteti Dr. Hermann Egyed: Kurbély György veszprémi püspök (1755-1821). Veszprém, 1947. 104-120. 328