Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Márkusné Vörös Hajnalka: Szabadtéri szakrális emlékek levéltári forrásai

Történeti források, forrásismertetések A másik emlékiratszerző Bányai József (1867-1937) apátsági sekrestyés, aki Horváth Konstantin zirci apát ösztönzésére vetette papírra visszaemlékezéseit. Egy kötet, 600 oldalon teleírva őrzi emlékeit Zirc és környékének életéről, eseményeiről 1886-tól 1936-ig. Zirc és a ciszterci apátság mindennapjainak bemutatásán túl beszél a zirci, olaszfalusi és bakonynánai kálvária építéséről, a temetőkről, Zirc iparosairól, korának egyesület életéről." Térképek és tervrajzok A keresztek, szobrok, kápolnák, kálváriák helyének és formájának meghatározásához nyújthatnak nagy segítséget a levéltárak kéziratos tervrajz- és térképgyű j teményei. Az egyházi és állami levéltárakban őrzött kéziratos tervrajzok és térképek között esetlegesen, de az országos felmérésekben (mint a II. József-kori katonai felmérés, majd a kataszteri felmérések) egy-egy időmetszetben a teljesség igényével léphet fel a kutató. Szilágyi István hívta fel a figyelmet a II. József-kori első katonai felmérés kiváló adataira, amelyet a teljes térképanyag átnézése után közölt is.

34 Máig kiaknázatlan forrás a kataszteri gyűjtemények (térkép + a hozzá kapcsolódó leíró jegyzékek) együttese. A II. József-kori kataszteri felmérések iratai nagyrészt megsemmisültek, az 1856-1858. évi kataszteri felvétel szelvényei viszont kutathatók az Országos Levéltár térképtárában, ill. mikrofilmen a Veszprém Megyei Levéltárban. Hasonló felmérés készült 1926-ban és 1941-ben is. A térképszelvények és a hozzájuk kapcsolódó leíró jegyzékek nagyban megkönnyíthetik a terepmunkát is. A szabadtéri szakrális emlékek (közülük is a kápolnák, kálváriák) tervrajzait tapasztalatunk szerint leginkább a plébániai levéltárakban maradtak meg, de ott a kutatási lehetőségek erősen korlátozottak. Összefoglalva a szabadtéri szakrális emlékek levéltári kutatásainak lehetőségeit, azt mondhatjuk, hogy ennek az emlékcsoportnak a feldolgozása - a kutatások szinte mindegyikéhez hasonlóan - csak több forrásból, hosszú és szívós feltáró munkával végezhető el. Általános jellegű, az anyag egészére vonatkozó megállapításokhoz etnográfusok, művészettörténészek és levéltárosok szoros együttműködése vezetheti majd el a kutatást. Jegyzetek 1. Losh, Bernhard: Steinkreuze in Südwestdeutschland. Volksleben 19. Tübingen 1968., Meyer, Georg Jakab-Freckmann, Klaus: Wegekreuze und Bildstöcke in der Eifel, an der Mosel und Hunsrück. In: Rheinischwestfálische Zeitschrift für Volkskunde, XXII-XXV. 1977-1979-1980. 226-278., 35-79. 327