Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Márkusné Vörös Hajnalka: Szabadtéri szakrális emlékek levéltári forrásai

Történeti források, forrásismertetések lom könyveire, valamint egyéb anyagi javaira; számbaveszik a tornyokat, kápolnákat, kereszteket, a temető állapotát; szólnak a papok, továbbá a tanítók életkoráról, műveltségükről, erkölcseikről; megemlékeznek a plébánialakról, az iskoláról, a lelkipásztor, a tanító jövedelméről, a kegyurakról s a templomgondnokokról. Sokszor megadják a lakosok számát és a község felekezeti megoszlását, sőt olykor az összes családot gyermekeik megnevezésével és életkorával egyenként felsorolva; beszélnek a népről és szokásaikról, erkölcseiről, nemzetiségéről. Ezek az adatok nagy részben közvetlen tapasztalatokon alapulnak, csupa tényt közölnek, hivatalos okmány jellegük van. Ha a püspök alapos munkát akart végezni, akkor megfelelő módon elő kellett készíteni a látogatást. Ezt az előkészítő munkát szolgálta az esperes által végzett összeírás, a conscriptio. Ezekben általában jóval több adat található, mint a végleges jegyzőkönyvben. A Veszprémi Egyházmegyében az első fennmaradt egyházlátogatás 1554ből való. A török által meg nem szállt zalai főesperességet látogatta végig Gáspár mester egerszegi plébános, aki 101 plébániáról és 4 leányegyházról ad számot. A visitatio latin szövegét Pfeiffer János tette közzé.

8 Az egyházmegye hódoltsági területein a legnagyobb jóindulattal sem lehetett a Tridenti Zsinat visitatióira vonatkozó határozatait valóra váltani. Veszprém elfoglalásával (1552) az egyházmegye nagy része török kézre került, ezzel az egységes kormányzás és a hívek lelki gondozása nagy mértékben megnehezedett, sőt egyenesen meg is szűnt. Legközelebb 1674-ben if]. Sennyei István püspök végzett egyházlátogatást, de anyaga elveszett. Rávonatkozó utalást csak Bíró Márton 1745-ös összeírásában találunk.

9 Megmaradt viszont a pápai főesperesség visitatiója 1698-ból. Ez a terület 1777-ig a győri püspökséghez tartozott. Egyházainak kánoni látogatását Keresztély Ágost herceg és győri püspök megbízásából Mikos Ferenc kanonok, pápai főesperes végezte. A látogatás jegyzőkönyvében 39 község vallási viszonyairól adott számot. A népesség nagy többségében protestáns volt. Katolikusok csupán csak a Somló vidékén, az apácák falvaiban éltek. Mindössze egy katolikus plébánossal találkozott a főesperes Felsőiszkázon. A templomok protestáns kézen voltak vagy elpusztultak. Még a templomok védőszentjei is feledésbe merültek a legtöbb helyen.

10 Tanulságosak azok a jegyzőkönyvek is, amelyek már a 18. sz. első felére vonatkoznak és a szatmári békét követő békésebb évtizedek lassú építő munkájáról beszélnek. Sajnos gr. Volka Ottó János egyházlátogatása elveszett. Megmaradt töredéke 1716-ban Sümegen kelt és Nagykanizsára vonatkozik.

11 1732-ben és 1754-ben a veszprémi egyházmegye területén fekvő kiváltságos, úgymint a pápai, felsőiszkázi, somlóvásárhelyi és vörösberényi plébániákon végeztek kánoni látogatást az esztergomi hercegprímások, majd 1748ban a pápai esperesi kerületet írták össze.

12 A végigjárt területen a plébániák 379