Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Történeti források, forrásismertetések: - Horváth József: A XVIII. századi győri árvairatok népi vallásossággal kapcsolatos adalékairól
Történeti források, forrásismertetések Illos István az 1730-as évek elején hat gyermeket - öt lányt és egy fiút hagyott hátra, akik különböző személyek gyámsága alá kerültek: e tutorok 1737-ig, a vagyon felosztásáig vezették számadásaikat, melyek számos értékes adatot tartalmaznak jelen témánk szempontjából is. 4 * Izgalmas már maga a hagyatéki leltár is, amelyben - többek között - ilyen tételek szerepelnek: - „Egy Apácza munka Iskatulában" - „Egy fekete olvasó Ezüst kőrostős, és My Attyánkos" „Egy kis Feszület Rézbül". Képekből hat tételben összesen 27 darabot számoltak össze a leltározók, a témáját azonban egynek sem jelölték meg. Pontosabb leírást adtak viszont a könyvekről: „Imádságos könyvek. Egy Rosáskert ezüst kapcsokra és az Szegletei is Ezüstősök. Egy Lelki Liliom Korona, fekete Tábláro, Egy Liliom Kertecske, vörös aranyos Tábláro. Item jo Illatú Rosás Kert fekete Tábláro". A tutorok lelkiismeretesen gondoskodtak az árvák taníttatásáról is, ennek költségeit pontosan vezetve. Az e célból vásárolt könyvek között vallásos tárgyúak is akadnak: 1733-ban Kata leánynak „egy tanalo könyvet Szent Ferencz nevőtt" is vásárolt gyámja; míg Károly 1735-ben „egy kaniziust" kapott 10 dénárért, majd később „egy uj bőr tábláju Kaniziust" is, mely 20 dénárba került. (Az utóbbi esetekben nyilván Canisius Szent Péter e korban rendkívül népszerű katekizmusáról van szó.) Az egyik elszámolásban „Eua Leánynak attam hogy Boldogh Asszonyba ment Búcsúra költséghre" 1 forint 50 dénárt tétellel találkozunk; míg egy másik tutor, Benda Mihály özvegye 1733 májusában két ilyen jellegű kiadást is felemlít: „Mikor Boldog Aszonyban vallánk atam" 45 dénárt, illetve „az Boldog Aszonyj útban egy olvasót vettem nekj" 6 dénárért. Ezen adatok egyértelműen bizonyítják a boldogasszonyi kegyhely népszerűségét, melyre Piszker Olivér és Németh Ambrus korábbi publikációi, újabban pedig Norbert Frank kutatásai bőséges adatokkal szolgálnak. 47 Figyelemre méltó továbbá, hogy az említett kiadások mindegyike májusban került bejegyzésre: Németh Ambrustól tudjuk ugyanis, hogy a győri ferenceseknél működő Rózsafüzér-Társulat május 1-én, míg a magyar társulat május 3-án zarándokolt minden esztendőben Boldogasszonyba. 48 Az Illos árvákat illető iratok külön érdekessége, hogy közöttük egy részletes temetési elszámolás is található, mivel az egyik árva, Marianna, kiskorúként elhalálozott. Ebből tudjuk, hogy a „szürke barátoknak" 5 forintot, míg „Az P. Carmelitak Congregatiojaban" 1 forint 56 és fél dénárt fizetett a tutor - valószínűleg misék mondatásáért illetve a temetéskor való közreműködésért. A másik kiválasztott irategyüttes Vida László vármegyei főszolgabíró hagyatékához kapcsolódik, melynek nagyon részletes és pontos leltárát 1781 januárjában vették fel. 4<; Ezen inventárium 150 tételes könyvjegyzékéről korábbi előadásomban már szóltam; itt csupán megemlítem, hogy a témánk 292
