Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Vass Erika: Térbeli és társadalmi határok kübekházi házassági anyakönyvek alapján

Népesedési kérdések szándékozóknak új házasodási kört kellett kialakítaniuk. Ez különösen a németeket érinthette érzékenyen, hiszen elszakadtak abból a környezetből, ahonnan házasodhattak, a magyaroknak viszont több lehetőségük maradt. A perifériális helyzetbe került település megváltozott kapcsolatait az 194352 közötti időszakon keresztül mutatom be (4. sz. melléklet). A korábban egységes térséget szétszabdaló országhatárok ellenére találtam olyan házasságokat, amelyekben az egyik fél szülőhelye már nem tartozott Magyarországhoz (pl. 9 esetben Obéba, háromszor Valkány és Oroszlámos, illetve Csóka, Keglevicháza, Rabé, Óbesenyő). Ezek az adatok tehát azt bizonyítják, hogy az országhatárok nem minden esetben jelentettek akadályt. A megváltozott országhatárra válaszként megnőtt a Szegedhez tartozó külterületek (pl. Alsóközpont, Csengéié, Szatymaz) és néhány Csongrád megyei falu jelentősége. 1946-ban a kübekházi németek kitelepítése egyrészt az etnikai határok megszűnését eredményezte (míg 1941-ben 500-an vallották magukat németnek, addig 1949-ben már csak ketten

32

) másrészt azt, hogy a németek helyére az ország más vidékeiről érkeztek lakosok, ahogyan ezt a 4. sz. melléklet is tükrözi. Ezzel azonban ismét két részre oszlott a falu társadalma. A lakosság jelentős részének kicserélődése következtében sok olyan házasság volt, amelyben egyik fél sem Kübekházán született, hanem csak itt telepedett meg. Ezekkel szemben mindössze három olyan házasságot találtam, amelyek a falu korábbi egységét támasztják alá azzal, hogy mindkét fél kübekházi szü281 4. sz. melléklet. Kübekháza házassági kapcsolatai 1943-1952 között