Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Népesedési kérdések - Vass Erika: Térbeli és társadalmi határok kübekházi házassági anyakönyvek alapján
Népesedési kérdések ban 21 településen találtak párt maguknak (1. sz. melléklet). Ebből 9 település neve csak egy-egy esetben fordul elő (Deszk, Ferencszállás, Kiszombor, Magyar Czerna - Magyarcsernye, Marienfeld - Nagyteremia, Mokrin, Nagyszentmiklós, Térvár, Ujhely), ami azt jelzi, hogy a kapcsolat csak egyegy családot érintett. A legszorosabb kapcsolat a következő településekkel alakult ki: Szőreg (7 db.), Majdan (6), Pusztakeresztúr (6), Rabé (6), Kisbéb (5), Oroszlámos (5). A társközségeket térképre vetítve megállapítható, hogy Kübekháza házassági kapcsolatai dél és kelet felé mutatnak, ami összefüggésben áll a közigazgatási és természeti határokkal is. Ezeket nyugaton a Tisza, északon pedig a Maros képezik. Mivel az endogámia az etnikum összetartozásának egyik meghatározó eleme, 2 " ezért az exogámia és endogámia kapcsolatát megpróbáltam az etnikai oldal felől is megközelíteni. Kiderült, hogy a magyarok és a németek másmás társközségekkel tartottak fenn kapcsolatot. Az egyetlen közös falu a szomszédos Obéba, ahol a lakosság többsége görög-keleti vallású román volt, s akik mellett kis létszámú magyar és német lakosság élt. A társközségek kiválasztásában az etnikum mellett szerepet játszhatott a távolság is: mivel a magyarok lakta községek többsége a közelben helyezkedett el, a magyaroknak nagyobb lehetőségük volt a környéken párt választani. A németek által lakott falvak többsége ezzel szemben távolabb helyezkedett el, s ez lehetett az oka annak, hogy a kübekházi németek nagy része szintén kübekházi lakost vett el. A fennmaradó hat főből kettő szülőhelyéről - Nagyszentmiklósról, illetve Marienfeldből, vagyis Nagyteremiáról - hozott magának feleséget, ami arra mutat rá, hogy a szülőhelyükhöz való kötődés erősebbnek bizonyult még a lakóhelyükhöz való kötődésnél. (A magyarok körében is megfigyelhető hasonló tendencia: egy esetben Kiszomborral, három esetben Pusztakeresztúrral, kettőben pedig Szőreggel.) Ujszentiván esetében - bár lakóhelyük más-más település volt - azonos helyen, Csanádon született mindkét német fél, s így ezek is a szülőfaluhoz való erős kapcsolatra vezethetők vissza. Emiatt ezek a házasságok inkább endogámnak tekinthetők, de egységnek nem a falut, hanem a környező térséget véve. Kübekháza ugyanis olyan Torontál vármegyei településekkel alakított ki házassági kapcsolatot, amelyeknek magyar lakosai a kübekháziakhoz hasonlóan a „szögedi nemzet'" 0 tagjai voltak, német lakosai pedig azonos telepítés révén kerültek a Bánságba. Az 51%-os lokális exogámiát gyengíti még Kübekházának a 2 filiájával való szoros házassági kapcsolata is. Kisbébával és Rabéval ugyanis 11 házasságot kötöttek kübekháziak, amikhez ismerkedési lehetőségül az egyházi szertartások szolgálhattak. 1883-92 (2. sz. melléklet) között már megjelentek szülőhely szerint endogám házasságok, de értékük alacsony maradt, mindössze 18%-ot tett ki. 276
