Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Grynaeus Tamás–Kapocs Nándor: Szeremlei matriculák tanulságai (XVIII–XX. század)

Népesedési kérdések 17. Imhof, Arthur, E. : Elveszített világok (Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat - és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen...) ford. Gellériné Lázár Márta. Budapest . 1992. 89. ugyan utal arra, hogy a „kálvinista népesség körében lényegesen korábban jelent meg a családtervezés és a születésszabályozás, mint a katolikusoknál, így a kőkeményen kálvinista Genfben már a XVII. században, mégpedig a népesség valamennyi rétegében. A történészek ezt arra vezetik vissza, hogy a kálvinizmus felelőssé tette a szülőket leszármazottaik számáért és jövőjéért. A kevesebb gyerek általánosságban jobban táplált, gondosabban nevelt és képzett". - A szeremlei reformátusok körében nyilvánvalóan nem erről volt szó, hiszen, mint láttuk, az 1850-es évek közepéig, a nagy csecsemő-, és gyermekhalandóság ellenére dinamikusan nőtt lélekszámuk. Itt jegyezzük meg, hogy Bács-Kiskun megyében a 19. sz. elején a születési arányszám 53,5 l%o, s a század végéig egyenletesen csökken 38,99 %o-re. Szeremlén (ref.) a 18. sz. utolsó évtizedében 40,4-61,9 %o, míg a 19. sz. utolsó évtizedében 9,4-26,2 %o között mozog, vagyis sokkal kifejezettebb a csökkenés. Biztos, hogy a nyers arányszámok csak jelzésszerű utalást adnak, s az Andorka alkalmazta mutatók sokkal pontosabbak és megbízhatóbbak, Szeremlén azonban a változások nagymérvűek és hirtelenek, kétséget nem hagynak. 18. Bárth i.m. 344. Vö. Kiss Géza: Ormányság. Budapest. 1937, 373. A dinamikus lélekszám növekedés itt is a szabadságharc utáni évtizedben tört meg. Figyelembe veendő, hogy jogilag 1858-ban szűnt meg e jobbágyság, s ekkor történt meg a tagosítás (elkülönözés). 19. Részben azonosan a megyei tendenciával: „Bács-Kiskun és Pest megyében a házasságkötések aránya 1836-ban éri el a legmagasabb arányt és a század végéig csökken a házasságkötések száma" Klinger et al: A népmozgalom... V. 16. 20. Hasonlóan pl. a velemi anyakönyvekben (Moess A., Vasi Szle 26, 279, 1972) 21. Ezt a gyakorlatot G. T. szeremlei - eddig közöleden - népi orvoslási gyűjtése is alátámasztja. 22. Id. Kovács Imre i.m. 140, 152 ijesztő helyzetképét. A tanulás folyamatát jellemzi Semjén István: Népesedésrobbanás - egyke. Bukarest. 1982. 49. ill. Fülep = Semjén im. 229. 23. A fiatal Illyés Gyula e kérdésben nagyon határozott álláspontot vall: „Az egyke oka tisztára anyagi. Nem a szegénység az oka, hanem a szegénységtől való félelem, tehát végeredményben a gazdasági megnyomorítottság igazi megoldását sem orvosi, sem lélektani, hanem gazdasági területen keresem." Nyugat, 1933, 201 és 340, 26. (Pusztulás. [Úti jegyzetek] ill. A magyarság pusztulása с írásában. NB. a félelem nem éppen anyagi, vagy gazdasági kategória). A kérdés bonyolultságát jól jelzi, hogy pl. a Kőszeghegyaljai Velem katolikus magyar népességénél a születések abszolút száma az 1830-as évek második felében éri el a mélypontot, s attól kezdve emelkedik. (Moess A., Vasi Szle 26,277-286, 1972) Vö. Andorka R. 1991, átányi vizsgálatai kapcsán kifejtett nézeteivel. 24. Azért választottuk ezt az alsó határt, mert így az év végén született, de a rákövetkező év elején megkeresztelt gyermekek nem kerültek bele ebbe az összeállításba. 25. vö. Imhof i. m. 169. skk. 26. Az 1894. febr. 4. összeírás szerint a katolikusok %-a a községben lakik tanyákon 68,7 31,2 242