Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Petánovics Katalin: Három Balaton-környéki falu születési arányainak és névadási szokásainak változása 1900–1960 között

Népesedési kérdések rát az a napszámos, akit a többi sorstársa is követett. De az anyakönyvekből kiderült, hogy a ő keresztkomájuk intéző, kovács, erdőőr, tehát náluk jóval magasabb társadalmi helyzetben élő emberek, akik saját szokásaikat átplán­tálták a szegényebb rétegbe. Törvénytelenül született gyermek először 1938-ban kapott dupla, méghozzá különleges -János, Vazul - nevet. Utána János, Joachim lett, majd Öt a Jakab, János követte. Ezeket a neveket Amb­rus Jenő plébános adta az újszülötteknek. A szokatlan csengésű Hermin és Izolda névre viszont az 1907-ben és 1912-ben törvénytelenül született kis­lányok hallgattak, talán hogy ezzel kárpótolják őket hátrányos helyzetükért. 33 Rezi községben volt a leghagyományosabb és a legegyszerűbb a névadás. Itt nincsenek se különleges-, se hármas-, négyes nevek, még a falu vezetői sem élnek vele. A jegyző, az erdőőr, a vendéglős és a kőfaragó adott a gyer­mekének kettős nevet a század elején, 1903-1913 között. A földműveseknél csak 1932-től vált gyakoribbá a dupla név, majd 1939-től számuk hirtelen megemelkedik. 1942-ben bukkan fel az első hármas név. A törvénytelenek közül 1905-ben egy jenőfalvi születésű „szövetáru-hordozó székely hajadon" adott kettős nevet kislányának, de nem talált követőkre. 1955-56-ban több törvénytelen gyermeket az akkori általános szokásnak megfelelően kettős, 1958-ban egy törvénytelen fiút Ernő, Tivadar, Rudolf névvel anyakönyvez­tek. A ritka nevek nem annyira furcsák, mint Várvölgyön, mindössze egyet­len meglepően idegenszerű - Ásel, Lajos - névre bukkantam 1933-ban. 34 Hogy miért választották ezt nevet, nem tudjuk, hiszen a szülők és a kereszt­szülők egyaránt római katolikus földművesek voltak. Mindössze arra gon­dolhatunk, hogy az anya talán egy zsidó családnál szolgálhatott, s onnét ered a héber név. A névválasztásnál fontos volt, hogy a gyermeknek legyen védőszentje - e nélkül meg sem keresztelték - ugyanakkor a védőszentjükhöz ritkán fohász­kodtak, kivéve járványok idején Rozáliához és Borbálához, vagy háborús években lisieuxi kis szent Terézhez. 31 Szűz Mária a legelső , a mindig, min­den bajban, bánatban segítő, megértő anya. Azután szent József, a családok védőszentje, és szent Antal a szegények pártfogója. Jól érzékelteti ragaszko­dásukat az alábbi történet: Két asszony Pécsre utazott a hetvenes években, hogy meglátogassák falubelijüket a kórházban. Fölkeresték a székesegyhá­zat is, megcsodálták, de nem tudtak az idegen helyen imádkozni, s elkezdték keresni szent Antal szobrát, hogy pénzt dobjanak a szegények kenyerére, és legyen egy megszokott kis tér, ahol otthonosan imádkozhatnak. Ahogy jöt­tek-mentek, találkoztak egy káplánnal, s kérdezősködtek szent Antal holléte felől, mire a káplán azt felelte, hogy a székesegyházban nincs szent Antal. Igen csodálkoztak és egy kicsit megütköztek ezen, de azért - mint mondták - „ha már ideszántuk, azér bedobtuk a pörsölbe a pénzt". 36 Vizsgálódásaim befejeztével összegezésként elmondhatom, hogy a három település közül Zalaszántón, a legpolgárosultabb községben volt mindig a 221

Next

/
Oldalképek
Tartalom