Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Petánovics Katalin: Három Balaton-környéki falu születési arányainak és névadási szokásainak változása 1900–1960 között

Népesedési kérdések rát az a napszámos, akit a többi sorstársa is követett. De az anyakönyvekből kiderült, hogy a ő keresztkomájuk intéző, kovács, erdőőr, tehát náluk jóval magasabb társadalmi helyzetben élő emberek, akik saját szokásaikat átplántálták a szegényebb rétegbe. Törvénytelenül született gyermek először 1938-ban kapott dupla, méghozzá különleges -János, Vazul - nevet. Utána János, Joachim lett, majd Öt a Jakab, János követte. Ezeket a neveket Ambrus Jenő plébános adta az újszülötteknek. A szokatlan csengésű Hermin és Izolda névre viszont az 1907-ben és 1912-ben törvénytelenül született kislányok hallgattak, talán hogy ezzel kárpótolják őket hátrányos helyzetükért.

33 Rezi községben volt a leghagyományosabb és a legegyszerűbb a névadás. Itt nincsenek se különleges-, se hármas-, négyes nevek, még a falu vezetői sem élnek vele. A jegyző, az erdőőr, a vendéglős és a kőfaragó adott a gyermekének kettős nevet a század elején, 1903-1913 között. A földműveseknél csak 1932-től vált gyakoribbá a dupla név, majd 1939-től számuk hirtelen megemelkedik. 1942-ben bukkan fel az első hármas név. A törvénytelenek közül 1905-ben egy jenőfalvi születésű „szövetáru-hordozó székely hajadon" adott kettős nevet kislányának, de nem talált követőkre. 1955-56-ban több törvénytelen gyermeket az akkori általános szokásnak megfelelően kettős, 1958-ban egy törvénytelen fiút Ernő, Tivadar, Rudolf névvel anyakönyveztek. A ritka nevek nem annyira furcsák, mint Várvölgyön, mindössze egyetlen meglepően idegenszerű - Ásel, Lajos - névre bukkantam 1933-ban.

34 Hogy miért választották ezt nevet, nem tudjuk, hiszen a szülők és a keresztszülők egyaránt római katolikus földművesek voltak. Mindössze arra gondolhatunk, hogy az anya talán egy zsidó családnál szolgálhatott, s onnét ered a héber név. A névválasztásnál fontos volt, hogy a gyermeknek legyen védőszentje - e nélkül meg sem keresztelték - ugyanakkor a védőszentjükhöz ritkán fohászkodtak, kivéve járványok idején Rozáliához és Borbálához, vagy háborús években lisieuxi kis szent Terézhez.

31 Szűz Mária a legelső , a mindig, minden bajban, bánatban segítő, megértő anya. Azután szent József, a családok védőszentje, és szent Antal a szegények pártfogója. Jól érzékelteti ragaszkodásukat az alábbi történet: Két asszony Pécsre utazott a hetvenes években, hogy meglátogassák falubelijüket a kórházban. Fölkeresték a székesegyházat is, megcsodálták, de nem tudtak az idegen helyen imádkozni, s elkezdték keresni szent Antal szobrát, hogy pénzt dobjanak a szegények kenyerére, és legyen egy megszokott kis tér, ahol otthonosan imádkozhatnak. Ahogy jöttek-mentek, találkoztak egy káplánnal, s kérdezősködtek szent Antal holléte felől, mire a káplán azt felelte, hogy a székesegyházban nincs szent Antal. Igen csodálkoztak és egy kicsit megütköztek ezen, de azért - mint mondták - „ha már ideszántuk, azér bedobtuk a pörsölbe a pénzt".

36 Vizsgálódásaim befejeztével összegezésként elmondhatom, hogy a három település közül Zalaszántón, a legpolgárosultabb községben volt mindig a 221