Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Petánovics Katalin: Három Balaton-környéki falu születési arányainak és névadási szokásainak változása 1900–1960 között

Népesedési kérdések ria névnap előtt született lánynak más nevet szántak , de a jeles névnap miatt Máriára változtatták, mert ahogy a várvölgyi asszony mondta: „Hisze a pap fő se vette vóna más néven!" A Margit, Erzsébet, István, László nevek mindig is szerepeltek az anyakönyvekben, de Várvölgyön feltűnően megnőtt a magyar szentek névadásának a divatja 1944-1953 között, Németh Béla plébánossága idején. Sokat foglalkozott a faluközösséggel, s ezen belül a fiatalokkal. Megalakította a KALOT, KALÁSZ, CREDO egyesületet, könyvtárat hozott létre, s benne kiemelkedő helyet foglaltak el a magyar történelemmel foglalkozó kötetek.

29 Gyakran beszélt népünk nagy szentjeiről és egyéniségeiről, így erősítette az emberek magyarságtudatát, és ez a névadásban is meglátszott. Egymás után választották a fiatal házasok fiaik számára a fent említetteken kívül a Géza, Imre, Béla, Jenő, Kálmán, Zoltán, Attila, Árpád, András, Csaba, lányaiknak a Gizella, Piroska, Etel neveket. Ez a hatás egészen a 60-as évekig tartott. Zalaszántón viszont mindig is szép számmal viselték apák és fiúk a nagy magyar elődök neveit. A névadásban tehát elsősorban a hagyomány s a plébános hatása érvényesült, ha befolyásolta a híveket. Az értelmiségiek (tanító, jegyző, erdőmérnök) névadási szokásait egyáltalán nem utánozták, noha ők változatosabb, a faluban szokatlan neveket is adtak gyermekeiknek, és nem is egyet, hanem többet.

30 A névadásban is meglátszik a három község közötti különbség. Zalaszántón az erdőmérnöknek - aki igen előkelő helyet foglalt el a falu közösségében - 1907-1915 között négy gyermeke született, s mindegyiknek négy keresztneve volt. Az apa nevét minden fiú örökölte, s egyet még az előző testvérek neve közül.

31 A kántortanító (1910) és a körjegyző (1912) három nevet; a vendéglős (1912) kettős nevet; a csendőr, az erdőőr, a tanító (1918) kettős nevet; s 1917-ben egy földműves is kettős nevet választott leányának, s ezzel elindította a parasztságnál is a dupla nevek divatját. Hármas név az egyszerű embereknél ritkán fordult elő. Zalaszántón először 1947-ben, s utána mindössze két-három alkalommal ismétlődött. Törvénytelen gyermeket először 1925-ben jegyeztek az anyakönyvbe két keresztnévvel. Várvölgyön négyes nevet csak a Komáromból ideszakadt honvéd százados és bárónő felesége jegyeztetett az anyakönyvbe (1922). A fiú negyedik neve Mária, vagyis különösképpen Szűz Mária oltalmába ajánlották.

32 Ok valójában sohasem tartoztak a faluhoz. A jegyző és a tanító minden gyermeke három nevet kapott, s 1909-ben annak a földművesnek a gyermeke is, aki a tanítót hívta meg komájának Egyébként az iparosok (kovács, kereskedő, erdőőr, lakatos, hentes, bognár) újszülöttjeiket mind kettős névvel íratták a matrikulába, a parasztok viszont megelégedtek az eggyel, s csak 1922 után kapott két-három gyerek kettős nevet. 1930-ban kezdte el a dupla nevek so220