Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Gergely Katalin: Egymás mellett vagy együtt?

Egyháztörténet, felekezetek együttélése jelenlét vallják, azaz - hitük szerint - mindig megelevenedik Krisztus áldozata, ezért nem helyettesíthető más felekezet istentiszteletével. Azonban az örmény katolikus templomban való misehallgatás éppúgy érvényes akkor is, ha az örmény rítus szerint zajlik, mivel a lényeg változatlan, csak a rítus különbözik. A katolikus templom kiemelt szerepéhez hozzátartozik, hogy hétköznap is állandóan nyitva van, ahová rövid csendes imára mindig be lehet térni bármilyen felekezethez tartozónak. Gyakran látni más vallásúakat, főleg ortodoxokat, „másságukat" a keresztvetés különbözősége árulja el. A legtöbb magyar nemzetiségű gyergyói az úgynevezett román templomot, azaz az ortodox templomot csak kívülről látta, belülről nem ismeri. Nem a felekezeti különbözőség, hanem a nyelv választja el őket a megismeréstől. A reformátusok, katolikusok is ritkán látogatják egymás templomát, ugyanígy szinte tabunak számít a zsinagóga, ahová csak a holocaustra emlékezéskor mentek el az érdeklődők. Az év mindennapjainak vallásos életére ez az egymás mellett élés jellemző: a különböző felekezetekhez tartozók saját hagyományaiknak megfelelően élik meg a hitüket, közös vallásos cselekvések nincsenek, részvétel a másik felekezet életében alkalmanként és egyénenként jellemző. Ilyen alkalom lehet például az emberi élet fordulóihoz kötődő szokások vallásos cselekményein való részvétel: keresztelés, esküvő, temetés. Főleg a legutóbbi az, amely nemcsak a közelieket, rokonokat érinti, hanem a formális, távolabbi kapcsolatokat is - munkatárs, szomszéd temetésére illik elmenni, a végtisztességet megadni, még akkor is, ha a résztvevők nem voltak közeli kapcsolatban az elhunyttal. A temetéshez kapcsolódik az a szokás is, hogy - külön kérésre - a temetési menet elhaladtakor a különböző templomok harangjait megszólaltatják: például egy felszegi halott temetési menete alatt egymás után megszólal a román templom, az örmény templom és a római katolikus templom harangja, majd a temetői kápolna/ravatalozó kisharangja. A temető a helyszíne a halottak napi megemlékezésnek is. A zsidóknak, örményeknek külön temetőjük van, de a XIX. századtól a katolikus temető a köztemető szerepét tölti be, így oda temetkeznek a reformátusok, ortodoxok, nemhívők is. Mivel a halottak napja vigíliáján a katolikus egyház nyilvános halottakra emlékező istentiszteletet tart, szintén előfordul más felekezetűek egyéni részvétele. Az örmény és a római katolikus templom liturgiájának átjárhatósága ad lehetőséget az örmények és magyarok vallási életének együttélésére, együtt ünneplésére. Annál is inkább, mivel az örmény templom liturgikus ellátása hosszú időn keresztül a római katolikus plébánia feladata volt. Az örmény templomhoz közel lakó római katolikus hívek nyaranta szívesen mennek a közeli templomba, télen kevésbé, mivel hideg és fűtetlen. Világosító Szent Gergely ünnepén, aki az örmények védőszentje, megtérí206