Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Gergely Katalin: Egymás mellett vagy együtt?

Egyháztörténet felekezetek együttélése Gergely Katalin Egymás mellett vagy együtt? Gyergyószentmiklós különböző felekezetű közösségei a mindennapokban és az ünnepeken Elöljáróban Dolgozatom témája Gyergyószentmiklós különböző felekezetű közösségeinek együttélése, egymás mellett élése a mindennapokban és az ünnepeken. Mielőtt azonban elkezdem a téma tárgyalását, úgy gondolom, szükséges némi fogalomtisztázás, pontosítás. Mit értek együttélésen, egymás mellett élésen, miért különböztetem meg e rokon kifejezéseket? Az együttélés ebben a kontextusban azt jelenti, hogy van közünk egymáshoz, valamilyen formában részt veszünk a másik felekezet/közösség életében, közös cselekvéseink is vannak. Az egymás mellett élés pedig a lehetőleg konfliktusnélküli mindennapok békés életét jelenti: megvagyunk egymással, egymás mellett, kölcsönösen tiszteljük egymást, de nincsenek közös cselekvések, nem veszünk részt a másik közösség életében. Egy másik fogalompontosítás a felekezetek életének vizsgálatában a hivatalos és a népi vallásosság közötti viszony. Jelen tanulmányban nem választom szét a hivatalos vallásosság és a népi vallásosság szokásrendjét, ugyanis úgy tapasztaltam, hogy Gyergyószentmiklóson sem választják szét, inkább egyfajta szintézisben élik meg a vallási élet ünnepi és hétköznapi szokásait. A paraliturgikus gyakorlatok többségéről a helyi (katolikus) papoknak tudomása van, sőt legtöbbször buzdítják is ezekre a híveket (pl. házi ájtatosságok, rózsafüzér társulatok, Szállást keres a Szentcsalád, Lourdes-i kilenced). Ugyanakkor a vallásos népélet szokásainak felelevenítésében együttműködnek a vallási élet hivatalos vezetői és a világi vezetők, szervezők: pl. húsvéti határkerülés, búcsúk, a március 15-e, mint nemzeti ünnep vallásos megülése. 207