Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Fazekas Csaba: Neoprotestáns mozgalmak és megítélésük a XVIII. századi Magyarországon a tiszadobi „ébredés” tükrében
Egyháztörténet felekezetek együttélése solási tévedés.) 42 Érdemes egy pillantást vetni a felsoroltakra: hárman a nemes Porkoláb 4 ' családból (István, János és Márton), Panyiti György, Czeglédi István, Varga István jobbágyok és Vajda György cigány. Utóbbi kivételével valamennyi név mellett szerepel, hogy „cum tota domo", vagyis egész háznépükkel csatlakoztak a közösséghez. Ezek alapján (ha a fiatalabbaknál felnőtt gyerekek nem is jöhetnek számításba) a tiszadobi „szekta" létszámát legalább 15-20 főre becsülhetjük, s bizonyára voltak „szimpatizánsaik" is. Mint fentebb említettük, éppen 1741-ben készült egy megyei conscriptio, amelyben 71 háztartásfőt összesítettek, ami alapján a demográfiai szakirodalomban elfogadott 5-ös szorzóval a jelzett évben 355 főre becsülhetjük Tiszadob népességét. 44 Mindez azt is jelenti, hogy a falu felnőtt lakosságának jelentős része már az „új tanok" híve vagy szimpatizánsa volt. Tanulságos a társadalmi összetételt is mérlegelni. Bár csak hét nevük van, a csoport meglehetősen tarka képet mutat. Úgy tűnik, a három nemes jól megfért a három jobbággyal, illetve a lényegében társadalmon kívülinek tekintett cigány férfival. Mindez persze messzemenő következtetésekre nem ad alapot, megerősíti viszont azt a feltételezésünket, hogy a kisegyházak megjelenése nem feltétlenül függött össze a rendi állással, illetve általában a társadalmi helyzettel, mint ahogy ezt korábban sokan feltételezték. 41 A gyülekezet hit elvei, a mozgalom jellege Ibrányi István megyei alispán azonban feltehetően nem sietett túlzottan a vizsgálat napirendre tűzésével, mert a helytartótanács március 21-én újabb levélben sürgette a teljes körű nyomozás eredményeinek megküldését. 46 A gyülekezet nem nemes tagjai ekkor már nem tudni, mennyi ideje voltak letartóztatva és néhány hét is eltelt, amíg a nemesi közgyűlés előtt vallomást tehettek. (Feltételezhetjük, hogy a vármegye rögtön a Helytartótanács március 1-jei levelének vétele után börtönbe vetette őket.) Minden bizonnyal március végén íródott Panyiti György első, meglehetősen szegény tartalmú vallomás-fogalmazványa. 47 (Az itt található gondolatokat egyébként a későbbi jegyzőkönyv is tartalmazza.) A vádlottaknak tanításaik felől történő meghallgatására végül az 1741. április 11-én és 14-én tartott generalis congregatio alkalmával került sor. 4S A fennmaradt jegyzőkönyv alapján az eddigieknél jóval pontosabb képet rajzolhatunk a gyülekezet működéséről, 49 istentiszteleteik és felfogásuk jellegéről. Persze, ezúttal is meg kell tenni az ilyen típusú dokumentumokkal kapcsolatban felmerülő általános forráskritikai észrevételt, miszerint a jegyzőkönyv nem pontosan adja vissza a kihallgatott személyek szavait, annak inkább csak tartalmi körülírását nyújtja, ráadásul az eredetileg magyar nyelvű vallomásokat szinkronfordítással ültették át latinra. 50 Esetünkben - amikor teológiai felfogásukat kívánjuk tisztázni - szerepe lehetett volna a pontosan elhangzott szövegnek, ennek hiányában csak hozzávetőleges rekonstrukció174
