Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Mészáros Veronika: Püspöklátogatás Berhidán egy fényképalbum tükrében

Egyháztörténet, felekezetek együttélése 1748-ban gróf Csáky Miklós kalocsai érsek, az egyházkormányzat megkönnyítésének érdekében, két esperes kerületet létesített. Az északit és a délit. A déli esperes kerület esperesévé Házy Pál bezdáni plébánost nevezte ki. Később futaki (1752. február 1-1754. január 24.), majd keceli plébános (1754. január 25.) és az északi esperes kerület esperese (1754-1776) lett. 1776-ban tagja lett a kalocsai főkáptalannak. 1776-ban mikor Patachich Ádám kalocsai érsek (1776-1784) a főkáptalant három főesperességre osztotta, Házy Pált kinevezte a székesegyházi főesperesség főesperesévé (1776-1801). 1789-ben megkapta a bácsi apát címet. 1790-ben énekes, 1794-ben pedig olvasó kanonok lett. Az aranymiséje 1791ben volt. Mint szorgalmas és lelkiismeretes papot tartották számon. Beszélt magyarul, szlovákul, latinul, de meg tudta magát értetni német és illír (szerbhorvát) nyelven is. Meghalt Kalocsán 1801. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján. A dolgozathoz felhasznált források: Ballá Ferenc: Bezdán története a kezdetektől 1914-ig. Bezdán, 1993. Ballá Ferenc: A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna. Bezdán, 1994. Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye II. Budapest, 1910. Dudás Gyula: Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája. Zombor, 1896. Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára I., II., III., IV., V. Szabadka 1889-1907. Katona István: História metropolitanae Colocensis ecclesiae. I. Kalocsa, 1800. Kalocsai Érseki Levéltár: A bezdáni plébánia iratai 1743-1801.