Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - L. Imre Mária: „Szent Bálint, gyógyítója lelki és testi szükségeknek”

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek jegyeznénk, hogy Nagynyárádon, a falu egyik búcsúnapja éppen Szt. Márton ünnepe - nov. 11. Ezt a napot néhányan a mellék­oltár témájával is összefüggésbe hozzák.) Az oltárképen a püspök­szent megáldja a lábánál fekvő imádkozó nyomorék koldust. Alatta aranybetűs felirat olvasha­tó: „St. Valentine ora pro nobis" A kép alatt Jézus Szíve, bal olda­lon Szt. Flórián, jobb oldalon Páduai Szt. Antal szobra látható. Nagynyárád múltjáról vázlato­san szólva megemlítenénk, hogy már Szt. István idejében számon­tartották mint királyi birtokot. Ezt követően Szt. László király a bátai Szt. Vér bencés apátságnak adományozta, a javadalom ké­sőbb visszaszállt a királyi házra. A hódoltság során elnéptelenedett. Szt. Bálint, a bólyi kápolna oltárképén. Ismeretlen festő alkotása, 1771 1725-től Fuldából népesült be németajkú lakossággal. Jelenlegi templomát Klimo György közbenjárására Mária Terézia építtette, és 1762-ben benedikál­ta Christovich Imre pécsi püspöki általános helynök, a Szeplőtelen Fogantatás és Szentháromság tiszteletére." A nagynyárádi plébániatörténet 1884-ben így ír a Szt. Bálint oltárról: „...mivel elhanyagolt állapotban volt, az egyházmegye jóváhagyásával, 1260 Ft költséggel, Tirolból, Runggaldier József szobrász oltárépítőnél rendeltük meg az oltárt. Ezeket 1884. május 4-én Rónai Sándor mohácsi esperes szen­telte fel..." (Az oltárral együtt ugyanis még két szentképet, a baldachint, ara­nyozott sugarakat a főoltárra, a betlehemet valamint 6 érc gyertyatartót is rendeltek!) „...a hívektől 378 Ft 60 krajcárt gyűjtöttünk... Wéder Jakab, Rech Margit, Konrád György, Hohmann Péter, Tresz Miklós, Hohmann Ádám, Trinter János, Hohmann János, Hohmann Bálint, Prell György, Thürmer János... adakozásából..." 12 Nagynyárádon ünnepét korábban rendszeresen megtartották. Aznap fel­díszített oltárán gyertyák égtek. A község lakói gyóntak, áldoztak és együtt hallgattak szentmisét. A Mindenszentek litániáját oltáránál mondták el. A Pécsi Egyházmegyében legkorábbi ismert, Szt. Bálint nevére szentelt kápolna Szajkón található. 1760-ban épült. A falutól távolabb álló kápolnát temető veszi körül. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom