Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Szacsvay Éva: Protestáns ábrázolások és népművészet

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek ló jelentése van a róka és liba, róka és nyúl ábrázolásoknak. Egy közismert korai (16. sz.) protestáns képen csuhába öltözött róka prédikál libáknak, tyúkoknak és nyulaknak, kifigurázva a szerzetesek ravaszságát, hamisságát, ördögi voltát. A habánokat és munkásságukat korábbi üldöztetésük idején és az ellenreformációban a felerősödő katolikus rendek, Erdélyben a jezsuita szerzetes rend üldözte és végül számolta fel.

20 Ez a felvetés pusztán javaslat arra, hogy a tárgyi világ kutatásában vissza kellene térni mind az alkotók, mind a fogyasztók szellemi környezetének, eszméinek „történeti" vizsgálatához, azokhoz a mentalitást, gondolkodást meghatározó folyamatok feltárásához, amelyek révén a jelenségek, így a tárgyi világ megvalósulási kérdéseinek feltárásában mélyebb struktúrákhoz és jelentésekhez is eljuthatunk. Úgy tűnik, hogy a református és evangélikus templomi tárgyak, bútorok, felszerelések, textíliák (egyre nagyobb hányaduk kerül publikálásra), a díszítőművészetként felfogott népművészetünknek 1617-18. századi előzményeit képezték, e tárgyi korpuszban kereshetjük számtalan technika, stílus, mintakincs, előzményét, (pl. legkorábbi falusi takácsmunkák, legkorábbi festett, nyomott kendők, fazekas munkák, stb.) melyet mindezidáig legfeljebb a céhes anyagban vizsgáltunk. A népművészet korai korszakának dátumai a 17. századra hátrálnak, a protestantizmus „fénykorának" vagy virágzásának idejére: az erdélyi kutatásokban, nem csupán az egyre gazdagabban feltárásra kémlő írott források és azok nyomán feltáruló szellemi kultúra, (szokás, hiedelem) hanem a tárgyi anyag is erre látszik utalni, ahogyan azt például K. Csilléry Klára az erdélyi 17. századi festett ládákról írt legújabb munkája is mutatja.

21 Világossá válik ugyanakkor az is, hogy 19. századi népművészetünk teljesen más szemantika hordozója. Jegyzetek 1. Wilhelm Károly: Festett famennyezetek. Alakos ábrázolások a XV-XVIII. századi erdélyi templomokban. Bukarest. 1975. 2. Balassa M. Iván: „Fizesse meg Te néked az Úr a Te Tselekedeteted" (Bibliai idézetek a kelet-magyarországi templomok festett famennyezetein és berendezésein) In: Széphalom 7. A Kazinczy Ferenc Társaság Evkönyve, Sátoraljaújhely, 1995. 107-114 3. Kiss Margit : Az erdélyi kazettás mennyezetek és falképek állagvizsgálata (Az 1997-2002. évi program néhány tanulsága) In: Népi építészet Erdélyben (Az 1999. márc 21-27-én Tusnádon rendezett konferencia anyaga), szerk. Balassa M. Iván, Cseri Miklós, Szentendre 1999. 355-365 4. Marosi Ernő: Magyar falusi templomok. Budapest. 1975. 9., 18., 19-20.,45., 46., 66. képek. 5. Marosi Ernő i.m. 52-53. 6. Samorjai János: Az Helvetiai Valláson levoe ecclesiaknak egyházi ceremóniájukról, es Rend tartásokról való könyvetske. 1636. 112. 42