Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Limbacher Gábor: Kápolnák és kápolnagondozók Nógrádban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága dokpüspöki Szentkereszt kútjánál volt Szűz Mária kegyhelye mindaddig, amíg egy asszony bele nem mosta kis gyermeke pelenkáját. A méltánytalan­ná vált helyről Mária átszállt Mátraverebélybe, de a község határának egy másik pontján még megpihent. E helyet a nép folyamatosan számon tartot­ta, és tiszteletben részesítette. A múlt század második felében egy gazdaem­ber, akinek a tagosítást követően a hely a birtokára esett, kis kápolnát épített Mária megpihenésének helyére. Mivel azonban a gazdát Ferencnek hívták, Szent Ferenc szobrát akarta benne elhelyezni, „...oszt nem hatták. Akkor mondták a falubeli emberek, hogy ők még a kalapjukat sem emelik meg ne­ki [Szent Ferencnek]." Ott a Mária pihent meg, oda Mária-szobor kell. Oszt azé lett ott. Az 1950-60-as évekből is az eredetlegenda töretlen hitelét mu­tatja, hogy ekkoriban ...mondták neki, akinek a földjén áll a kápolna, hogy szedje szét. De azt mondja: hogy szedném szét, amikor a Szűzanya ideszállt! Innét indult el tovább. lv Öltöztetett Mária-szobrával Mátraverebély-Szentkút vonzását jelezte Karancshegy, Karancskeszi, Vecseklő, Piliny, Nógrádmegyer, Szanda és Nagylóc Zsuny-puszta felé eső kápolnája. A sasvári kegyhely szakrális kisu­gárzását tükrözi Alsópetény nemesi alapítású kápolnája a kegyszobor másá­val 1828-ból, Nagylóc és Nógrád község hívek állította sasvári káponkája a XIX. század végéről. A nagylóci szobrot fátylas elsőáldozói koszorúval palás­tolták, Szendehely Szentháromság kápolnájában a sasvári Pietát öltöztették is. 20 A hont-csitári kegykápolna belsejéről a két világháború között készült képeslap tanúsága szerint mellékalakként ott is az oltárra helyezték a sasvári kegyszobor színezett fa másolatát. E helyen lévő forrásnál 1852-ben egy vá­ci asszonynak imádkoztában megjelent Szűz Mária, aminek emlékére hama­rosan kápolnát emeltetett, és falára a látomásos jelenetet festette meg. E freskó 1865-ig volt meg, nyilván tönkre ment. Ekkor Sasváron készíttettek képet a csodás történésről. 21 Nógrádszakálban a módos gazdaként kálváriát is létesítő Tóth Antal valószínűleg a megye első szabadtéri lourdes-i barlang­ját építette utcai elhelyezéssel saját háza előtt 1910-ben. 22 Szandán a Szűz­anya kifejezett álombeli felszólítása eredményezett „kapónkat" az 1880-as években, majd ugyanilyen indíték késztetett itt másokat házhomlokzati Má­ria-szobor beszerzésére és templomudvari lourdes-i barlang sajátkezű meg­alkotására. Egy-egy ilyen építményt a felajánlott kiegészítő tárgyak - szob­rok, vázák, terítők, gyertyatartók stb. -, a gondozás során elhelyezett virágok és adott esetben a szoborruhák adományozása valódi közösségi alkotássá avatnak. 23 Sajátos, archaikus nógrádi palóc típusként mutatta be Pintér Sándor a „káponkák" már 1870-es években is tünedező félben lévő változatát, melyet - eredetét tekintve - kereszténység előtti, sámánisztikus jelentőségű oltárnak tartott. Az ilyen, községek szélén emelt „pyramis alakú", azaz sátortetős, kő­ből épült tömöroszlop világ négy tája felé tekintő oldalain egy-egy fülke lát­407

Next

/
Oldalképek
Tartalom