Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Limbacher Gábor: Kápolnák és kápolnagondozók Nógrádban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága tételét követően a templomot ért villámcsapások megszűnéséért emeltek kapónkat a szobor számára Nógrádmegyeren. 17 A természetfelettire, látomásra hangolt paraszti mentalitás, kulturális lá­tásmód szemléletesen tükröződik az őrhalmi Szent István kápolna 1887­1888. évi alapításában. A plébánosi leírás alapján Kanyó Mihály gazdaembert a szentkúti kegyhelyen egyébként szokásos jelenség - a hívek kolostorudvari kápolnánál való szentáldozása - érintett meg olyannyira, hogy "e látványtól elragadtatva, gyökeret vert szívében az elhatározás", hogy fölépítse a kápol­na hasonmását saját falujában, a maga birtokán. A megvalósítást a természet­feletti világhoz fűződő közvetlen kapcsolat motiválta, egyházi engedélyezte­tésre - mint több más esetben - csak utólag került sor, miután a plébános ész­revette az építkezést. E kápolnaalapítás utal az ismétlés, utánzás másrészt a természetfeletti minták jelentőségére a népi kultúra alakulásában, folytonos­ságában. A kápolnaépület a szentkúti eredetit formázta, titulus választásával viszont a helyi plébániatemplom patrociniumát követte. így azon ritka hely­zet adódott, hogy egy faluban a templom és a kápolna is ugyanazon szent pártfogásába helyeztetett. A kápolna létesítését követően 1894-ben az építő család újabb alapítványt tett azzal a céllal, hogy Szent István ünnepén a mi­se előtt körmenet tartassék Oltáriszentséggel a temetőn át a kápolnához. Megjegyezzük: lényeges, hogy a szentséges körmenet a temetőn halad ke­resztül. Ezáltal részint kifejezésre jut, hogy a falu búcsúja misztikus módon az élők és a holtak közös ünnepe, másrészt ez az útvonal azt a célt szolgál­hatta, hogy megholtjaik számára a hozzátartozók búcsút nyerjenek. Búcsút, azaz a földi életben elkövetett bűnök után a túlvilágon járó büntetés elenge­dését. A kis Szent István kápolna léte a továbbiakban is színesítette apostoli királyunk őrhalmi tiszteletét és ünneplését. Szokássá vált, hogy a búcsú előt­ti napon reggel a kápolnánál tartott mise vezette be az ünnepet. A vallási tisztelet mind teljesebb kifejezését kereső népi áhítat néhány éve újabb gaz­dagodást eredményezett. Ájtatos hívek elkészítették Szent István király hor­dozható faszobrát, amelyet az ünnepi körmeneten négy legény visz a temp­lomtól a kápolnához irányuló körmenetben. Eközben a nép zengi a helyi szokásként mondott litániát szent királyunk tiszteletére. 18 Az iménti archai­kus irányultság késztetett egy módosabb dejtári gazdát a szentkúti lourdes-i barlang kicsinyített másának háza melletti felépíttetésére az 1930-as évek­ben. Zolcer Ferenc is, miként Örhalomban Kanyó Mihály, a helyi kőműves­sel előbb fölmérette a mintául szolgáló szentkúti építményt. Kápolnák települési tér-szakralizáló szerepe e mintát követve olymódon is hatékonyabbá válhatott, hogy zarándokhelyek kegyképmásolatait, az eredeti kegyelmi kisugárzását foglalták magukban, vagy az eredetlegenda jelentett közvetlen kapcsolatot, s így kegyelmi átminősítést. A szentkúti búcsújáróhely vonzáskörzetét jelenítette meg eredetlegendája révén a szurdokpüspöki káponka. Helyi hagyomány szerint Szentkút létesülését megelőzően a szur­406

Next

/
Oldalképek
Tartalom