Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Gál Irma: Református hitközösségek vallásos életmódja a gyergyói szórványban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága ember a munkáért". A jó Isten a munkát kötelességként rótta az emberre a teremtés kezdetén, de azt csak akkor tudja elvégezni, ha a feltétel is biztosított. - A keresztyén ember alázatánál fogva azt is tudja, hogy Istentől nemcsak kérni lehet, hanem kötelessége szívből jövő hálával megköszönni a kapott jóságot, ajándékot. Református hitük szerint beletörődnek az isteni gondviselés akaratába, mert érzik, hogy „... minden az ember javát szolgálja" (Szentírás). - Törekednek az igazságra, Dávidot idézve: „Akik sokat igazságra visznek, tündökölnek, mint a csillagok." Tehát szembe néznek az igazsággal, s ezáltal az élő Krisztus hirdettetik, aki meghalt mindenki bűneinek megbocsátásáért. Ezért hogyha Krisztus áll a középpontban, akkor nem számít, hogy milyen vallású az egyén, mert akkor egymás kezét fogva haladhatnak, egymást tisztelve. A gyergyói ember mondása: „Mindnyájan ugyanazt az egy Istent imádjuk, katolikusok, reformátusok, unitáriusok, örmények, ortodoxok, csak más módon." Tehát minden vallás jó, csak a kárvallás rossz. - A hála és a szeretet nagyon közeli rokonérzések. A fő krisztusi tanítás is a következőre inti az embereket: „Szeressétek egymást!" (Biblia) A kérdés az, hogy milyennek kell lennie ennek a szeretetnek. Pál apostol írja le a korinthusiakhoz írt levelének 1-13. részében. Egyben ezek a sarkalatos kérdések, amelyek meghatározzák az egymás mellett élést, egymáshoz való viszonyulást. - Tudott dolog, hogy a kálvinista egyház a legkevésbé papi egyház. Lelkipásztorainak csak akkor van értéke, ha lelkeket képviselnek, vezetnek és védelmeznek. Ma a hit és a vallás megélésén, nem pedig a hittételek védelmezésén múlik a megmaradás. Napjainkban sokszor lehetünk annak tanúi, hogy a hitnek hatalmi, érvényesülési, anyagi, faji alapja van. Végre már észre kellene venni, hogy elkövetkezett az őszintén-élés ideje. Sokszor hangsúlyozzák igehirdetőink: „Értsd meg az Istennek veled való célját, és légy erős annak valóra váltásában!" (Bibliai Zsoltárok könyve). Öntudatos kálvinistaként hangsúlyoznunk kell az Evangélium szavainak komolyan vételét. A súlypontot arra kell helyeznünk, hogy ezek az életünk kötelező törvényeivé váljanak, és akkor bizonyos, hogy magyarságunk is teljes védelemben részesül. Adatközlők 1. Biró Sándor - gyergyószentmiklósi református lelkész 2. Nagy Gábor - nagygalambfalvi református lelkész 3. A Gyergyófalvi Missziós Szórványban szerzett élményeim 391