Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Gál Irma: Református hitközösségek vallásos életmódja a gyergyói szórványban
A mindennapok és az ünnepek vallásossága ban is református eklézsiát alapított. Jóllehet arra is találunk utalást, mely szerint 2-3 év múlva felszámolták ezeket, viszont azt is tényként kell elfogadnunk, hogy a több évszázadon át dúló vallási küzdelem ellenére medencénk egyes szabad lakói megőrizték kálvinista hitüket, egy kis szórványgyülekezetet formálva, amely időközben gyarapodott a kenyérkereset gondján idekerült protestáns hívekkel. Továbbá az említett dokumentum szomorú tényként említi, hogy „... a kis gyülekezet 250 éven át a Hegyközi-medencében nem hallgathatott istentiszteletet, és nem élhetett az Úri szent vacsora sákrámentumaival.'" Dokumentálódhatunk arról is, hogy „Az első jelenkori gyülekezeti szerveződés Györké János felsősófalvi lelkész nevéhez fűződik, aki a XIX. század közepén Domokos István hajlékába összegyűjti a Gyergyói-medencében élő mintegy 200 református lelket, istentiszteletet tart és Urvacsorát oszt, amely egyben a mai Gyergyói Református Egyházközség alapját képezte." 4 A gyülekezet 1887-től a Csíkszeredai Körlelkészség magalapításával megélénkült. Ettől az évtől kezdődően megindult a templomépítésre való gyűjtés. A telket Szathmári János ditrói gyógyszerész, a gyülekezet gondnoka adományozta, aki katolikus felesége után a ditrói kéttornyú, neogótikus római katolikus templom építéséhez olyan tetemes öszszeggel járult hozzá, hogy hálából és az iránta való tiszteletből a templom két hátulsó tornyát nem kereszttel, hanem gömbökkel ékesítették, amelyeket még napjainkban is református gömbökként emlegetnek. 1899ben készült el a neoromán stílusú, de a neogótika jegyeit is magán hordó kis templom. Önálló szórványként 1926-tól szerepelt, amikor elvált Csíktól. Központja Gyergyószentmiklós lett, és felvette a Gyergyószentmiklósi Református Szórványmissziós Gyülekezet elnevezést. A medence szórványmissziós központjában, ahol a templom áll az 19333 5 között épült parókiával 1 kántor, 1 gondnok és 16 presbiter segíti a lelkészt az egyházközség vezetésében. A falvakban minden csoportnak van egy gondnoka, és havonta egyszer tartanak istentiszteletet még a központtól legtávolabbi, 86 kilométerre lévő szórványban is. Gyergyóban viszont minden vasárnapon és ünnepnapon részt vehetnek az igehirdetésen. A gyermekek hittanórákon és bibliaoktatáson is részt vesznek. Az ifjaknak a bibliaoktatást megszervezik. A hitközösségek megerősödését jelzik a templombővítési munkálatok folyamatai, így 1971 után Árus László lelkész idején a templomot kibővítették a karzattal. Az építtető lelkipásztort teológiai munkásságáért a Kolozsvári Protestáns Teológia halála után a Post mortem díszdoktori címmel tüntette ki. Feledhetetlen több mint 5 000 igemagyarázata, amelyen keresztül híveit kézen fogva vezette az Istennel való közösségbe. A templombővítés 1990 után ott folytatódik Biró Sándor jelenben itt szolgálatot teljesítő lelkész idején. Keresztes Szabolcs mérnök terve alapján készült el 388