Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Gál Irma: Református hitközösségek vallásos életmódja a gyergyói szórványban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága ban is református eklézsiát alapított. Jóllehet arra is találunk utalást, mely szerint 2-3 év múlva felszámolták ezeket, viszont azt is tényként kell elfo­gadnunk, hogy a több évszázadon át dúló vallási küzdelem ellenére me­dencénk egyes szabad lakói megőrizték kálvinista hitüket, egy kis szór­ványgyülekezetet formálva, amely időközben gyarapodott a kenyérkereset gondján idekerült protestáns hívekkel. Továbbá az említett dokumentum szomorú tényként említi, hogy „... a kis gyülekezet 250 éven át a Hegykö­zi-medencében nem hallgathatott istentiszteletet, és nem élhetett az Úri szent vacsora sákrámentumaival.'" Dokumentálódhatunk arról is, hogy „Az első jelenkori gyülekezeti szer­veződés Györké János felsősófalvi lelkész nevéhez fűződik, aki a XIX. szá­zad közepén Domokos István hajlékába összegyűjti a Gyergyói-medencé­ben élő mintegy 200 református lelket, istentiszteletet tart és Urvacsorát oszt, amely egyben a mai Gyergyói Református Egyházközség alapját képezte." 4 A gyülekezet 1887-től a Csíkszeredai Körlelkészség magalapí­tásával megélénkült. Ettől az évtől kezdődően megindult a templomépí­tésre való gyűjtés. A telket Szathmári János ditrói gyógyszerész, a gyüle­kezet gondnoka adományozta, aki katolikus felesége után a ditrói kéttor­nyú, neogótikus római katolikus templom építéséhez olyan tetemes ösz­szeggel járult hozzá, hogy hálából és az iránta való tiszteletből a templom két hátulsó tornyát nem kereszttel, hanem gömbökkel ékesítették, ame­lyeket még napjainkban is református gömbökként emlegetnek. 1899­ben készült el a neoromán stílusú, de a neogótika jegyeit is magán hordó kis templom. Önálló szórványként 1926-tól szerepelt, amikor elvált Csík­tól. Központja Gyergyószentmiklós lett, és felvette a Gyergyószentmik­lósi Református Szórványmissziós Gyülekezet elnevezést. A medence szórványmissziós központjában, ahol a templom áll az 1933­3 5 között épült parókiával 1 kántor, 1 gondnok és 16 presbiter segíti a lel­készt az egyházközség vezetésében. A falvakban minden csoportnak van egy gondnoka, és havonta egyszer tartanak istentiszteletet még a központtól legtávolabbi, 86 kilométerre lé­vő szórványban is. Gyergyóban viszont minden vasárnapon és ünnepna­pon részt vehetnek az igehirdetésen. A gyermekek hittanórákon és biblia­oktatáson is részt vesznek. Az ifjaknak a bibliaoktatást megszervezik. A hitközösségek megerősödését jelzik a templombővítési munkálatok folyamatai, így 1971 után Árus László lelkész idején a templomot kibőví­tették a karzattal. Az építtető lelkipásztort teológiai munkásságáért a Ko­lozsvári Protestáns Teológia halála után a Post mortem díszdoktori cím­mel tüntette ki. Feledhetetlen több mint 5 000 igemagyarázata, amelyen keresztül híveit kézen fogva vezette az Istennel való közösségbe. A temp­lombővítés 1990 után ott folytatódik Biró Sándor jelenben itt szolgálatot teljesítő lelkész idején. Keresztes Szabolcs mérnök terve alapján készült el 388

Next

/
Oldalképek
Tartalom