Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Csoknyai Péter: „Nagykarácsony éccakája”

A mindennapok és az ünnepek vallásossága hem" című cikk és a „Katolikus Kántor" című lapban 1939-ben „A betle­hemes mozgalom és a magyar falu" című tanulmány. Ezenkívül már 1936­ban a Magyar Betlehemesek Bokros Ferenc grafikus művésztől egy kará­csonyfa alá állítható betlehemképet terjesztettek. 1940-ben adták ki Ung­vári Sándor „Magyar pásztoros", Macassy M. Magdolna „Magyar népi" betlehemét. Ezeket követték Feszty Mása „Angyalos", Kákonyi Konstan­tina „Szentlelkes", Mezey Artúr „Történeti" és Molnár C. Pál „Háromki­rályos" betlehemei és Kontuly „Magyar tájbetlehemek". 1942-ben került kiadásra Tóth Gyula fából és kerámiából készült plasztikus „Magyar bet­leheme", melyből csupán 25 számozott példány került forgalomba. Ugyanebben az évben kezdődött meg Keitner Árpád vezetésével a papír­betlehemek már régebben tervbe vett iparművészeti feldolgozása. Ilyen kartonból kivágható magyar népviseleti figurákból készítettünk, mint cserkészek, 1942 karácsonyán az egész országban betlehemeket a harcté­ren lévő katonák családtagjainak. Akkor ragadt meg bennem ezeknek a művészi magyar betlehemeknek emléke. 1945 után, mint sok más, megszűnt a Magyar Betlehemes Mozgalom és az egész szépen indult, sikeres kezdeményezés is feledésbe merült. Több mint harminc évvel később, amikor már haza tudtam jönni, évekig kutattam utá­nuk antiqváriumokban, múzeumokban, de sehol nem akadtam többet rájuk. Ha az ember feltétlenül akar valamit, talál rá utat, módot. Az évtizedek fo­lyamán, tulajdonképpeni hivatalos foglalkozásom mellett, szabadidőmben sok mindennel foglalkoztam, így egyidőben a hátsóüveg festészettel is. Ez főleg Nyugaton egyik hagyományos formája a szakrális népművészetnek. Az így áb­rázolt jelenetek figurái kicsit merevek. Igyekeztem ezt a technikát saját ízlésem szerint alakítani és saját elképzeléseket belevinni. így festettem meg 1974 ka­rácsonyán, pár nappal legfiatalabb leányunk születése előtt, quazi karácsonyi ajándékul feleségemnek egy kalotaszegi ház tornácán csupán 3 figurából, Szűz Máriából, Józsefből és a jászolban fekvő kisdedből álló. kalotaszegi népviseleti táj betlehemet. 14 évvel később, amikor 1987/88-ban nagyobb számban he­lyeztek el az osztrák menekültügyi szervek a környékünkön lévő menekültszál­lásokra anyaországi és erdélyi magyar menekülteket, sokan megtalálták hoz­zánk az utat, és mi támogattuk őket, ahol tudtuk. 1988 karácsonya előtt - fő­leg, hogy kiragadjam őket a táborok sivár, lelketölő hangulatából - (volt köz­tük néhány ügyes rajzoló, festő, fúró, faragó ember) rendelkezésükre bocsátot­tam magyar népviseleti könyveimet azzal, hogy tervezzenek belőlük magyar betlehemi figurákat. Miután megtervezték őket, vettem nekik lombfurészdesz­kát, fűrészt, festéket stb., és nekiállítottam őket a magyar népművészeti betle­hem elkészítésének. így született meg a cserkészcsapatunk magyar népi betle­heme. Saját maguk készítették hozzá a nádfedelű istállót és bejáratként a ga­lambdúcos faragott székelykaput. Ez a betlehemünk ma is megvan és karácso­nyi játékainknak is kelléke. 369

Next

/
Oldalképek
Tartalom