Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Olosz Katalin: A református legényegyletek szerepe a falvak életében egy múlt századi magyarvalkói példa tükrében

A mindennapok és az ünnepek vallásossága V. A legénybíró: 16.§. Kezeli a házasulandókat felsegélő pénztárt. Ezen pénztár részére: a) Minden ifjú most fizet 40 krt, a következő években azonban csak az azon évben konfirmáló ifjak fognak fizetni. b) Minden ifjú tartozik évenként egy napot a pénztár részére dolgozni, ott és ak­kor, ahová és amikor a legénybíró felszólítja, - a legénybírónak állván kötelességé­ben valamely tehetősebb falusi gazdával egyességre lépni a napszám ára felől, s az összes kiszolgáltatott napszámok árát ő vévén kezéhez a pénztár részére. - Aki a fel­szólításra elő nem áll, köteles a napszám árát készpénzben lefizetni. 17.§ Az így begyűlendő összeg fogja képezni a társaság alaptőkéjét, melyből háza­sulása- vagy férjesülésekor minden ifjú részesül. E célból a) Nősülése vagy férjesülése idejét köteles minden ifjú a legénybírónak három hét­tel előbb tudtul adni, ki ezen híradás után minden egyleti tagtól 40 krt szedet fel a mellé választott alfelügyelők által, s ezt tőlök számba véve, az alappénztárból 50 frtra pótolva, a nászünnepélyen az egylet részéről az új párnak ajándokul átadja. Önként értetődvén, hogy ha más helységből s így nem egyleti tagot vesz nőül vagy megy férj­hez, csak az illető részre számolhat az egylettől. b) Az olyan tag, ki tartozását a kitűzött időre pontosan be nem fizeti, azonnal meg­szűnik ez egylet tagja lenni, ha azonban tartozását ötszörösen fizeti, újra taggá lehet. c) A katonának besoroztatott ifjú nincs kirekesztve - habár a falutól távolléte alatt nem fizetett is - a társulat jótékonyságaiból. d) Elveszti tagsági jogát a tolvajság, gyújtogatás, gyilkosság, nehéz testi sérelem, paráznaság vétke miatt büntettetett ifjú. 18.§ Ha az évenkénti tagsági díj s a napi munka árából oly tőke fog nőni, hogy ka­matjai az évi segélyezést fedezhetik, a 40 kros rovatai megszűnik. 19.§ Ezen szabályok megtartására magát minden ifjú most kézbeadással kötelezi. Az ezutáni tagok konfirmációjukkor ünnepélyes ígéretjeikkel fogadandják a szabá­lyok megtartását. Önként értetődik, hogy ki ezen szabályoknak nem engedelmeske­dik vagy a kiszabott büntetéseknek alá nem veti magát, megszűnt társulati tag lenni, s az ifjúság vigalmaiban, társi körében nincs többé helye, szava, befolyása. 20.§ Jelen 20 cikkelyből álló szabályok minden egyleti tisztújításkor, úgyszintén új tagok felvételekor is mindig felolvasandók. Közzétette Mihálcz Elek magyarvalkói református lelkipásztor a Házi Kincstár (Pest), 1865. március 26-i (VI. évf. 13.) számában (199-203. p.) Jegyzetek 1. Jávor Kata: Egy 19. századi presbiteri jegyzőkönyv tanulságai. In: Népi kultúra - népi társadalom. Budapest, 1971. 71-103.; Filep Antal: Szokás­leírások a 18. és 19. századból. Uo. 115-134.; Kosa László: Erkölcsi ki­hágások és büntetésük Gyulán a XIX. század első felében. In: Békési Élet, 1. 1979. 118-125.; Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981; Nagy Olga: Vallásos élet Havadon (A népi vallásosság mint integráló erő). In: „Mert ezt Isten hagyta..." Tanulmányok a népi 339

Next

/
Oldalképek
Tartalom